Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - Baja a császári és a szerb csapatok fenyegetésének árnyékában
nuár 17-én csapatait Szegedre útnak is indította, ahová azok január 25-én meg is érkeztek. A tábornok két honvédzászlóaljat, két és fél huszárszázadot és két üteget hagyott Hadik ezredes parancsnoksága alatt hátra, akinek feladata a visszamaradt csapatokkal a Szabadkától Szegeden át a Makóig nyúló vonal védelme volt. Az összpontosítást előíró rendelet teljesítését gróf Esterházy Sándor tábornok és tisztikarának egy része, mintegy 30-40 császári tiszt megtagadta. Kijelentették, hogy a szerbek ellen készek harcolni, de Windisch-Grätz seregére fegyvert fogni pártütés. 374 Nádossy Sándor ezredes az OHB-hez küldött jelentésében tudatta, hogy január 2-án felmentette a péterváradi 5. sorezred tüzérszázadának tisztjeit, és Bajára utasította őket. A várban a rend helyreállt. Megállapította, hogy a Duna mindenütt be van fagyva, ami nehezíti a magyar csapatok védelmi helyzetét. Úgy látta, hogy a sereg bízik gróf Esterházy Sándor tábornokban. Megszemlélte a hosszú védvonalat és megállapította, hogy az egész itteni táborozás nem egyéb, mint néhány jó szellemű bácsi helység őrzése. A csekély számú őrség a nagyobb létszámú rác csapatok betörését szétszórtsága miatt nem képes megakadályozni. Ha a kormány a bácsi és a bánáti tábort egyesítené, akkor egy harcedzett sereg jönne létre. Szerinte az elszigetelt Péterváradra egy honvédzászlóaljat és egy század lovasságot kellene küldeni. Baja, Szabadka és Szeged közt két század lovasság és egy egy-két részre osztott, szekereken járó erős gyalogzászlóalj, továbbá két mozgó és 4 könnyű ágyúkkal ellátott mozgó csapat kellene. Ezeknek a feladata a Szabadka-Baja és a Szabadka-Szeged közti szüntelen cirkálás lenne. 375 Szentgyörgyi Horváth Antal kormánybiztos és Bács-Bodrog vármegye főispánja Baján az 1849. január 3-i közgyűlésen közölte, hogy a megye védelmére az alsó-bácskai részekre kell utaznia, ezért családját Baja város közönségének gondoskodására bízza. 376 Az OHB 1849. január 16-án felszólította Baját, hogy vesse alá magát a kormánynak. Az e tárgyban január 23-án tartott közgyűlés határozatát és hazafias nyilatkozatát Pilaszanovics József főbíró Kossuthnak küldött jelentéséből ismerjük. E szerint a „Debrecenben január 16-án 439. szám alatt kelt rendeletét vettük, mindenek előtte az irántunk tanúsított bizalmát legdrágább kincsnek tekintjük és ezért forró köszönetet szavazunk." A közgyűlés a legszentebb kötelességének tartja a kormány és Kossuth intézkedéseit teljesíteni. SZÁNTÓ Imre, HK Bp., 1982. 486.; BONA Gábor, 1983. 26. - Bona szerint Esterházy és Nádossy példáját 1849. január közepén a bácskai és a bánáti hadtest 15 törzstisztje és több tucat főtiszt is követte. - HERMANN Róbert, Bp., 1996. 254-255. - Megjegyezzük, hogy az újabb kutatások szerint a Délvidék feladásáról nem az 1849. január 2-i pesti haditanács döntött, hanem Mészáros Lázár január 4-i kassai vereségének hírét véve, Vetter Antal helyettes hadügyminiszter tartotta ezt tanácsosnak, és január 9-én Debrecenből - a Kossuthtal történt egyeztetés után - ment ki a délvidéki erőkhöz a részleges kiürítésre vonatkozó parancs; majd január 17-én a Maros vonalára történő visszavonulással kapcsolatos utasítás. SZÁNTÓ Imre, Szeged, 1987. 107. MOL H 2 OHB ir. 608/e/1849. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 3/1849.
