Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja a császári és a szerb csapatok fenyegetésének árnyékában

Rendeleteiket a város a legpontosabban igyekszik végrehajtani, a kormány iránti bizalmuk határtalan, nincs olyan rendelet, amelynek feltétlenül ne en­gedelmeskednének. 377 Knézy Antal alispán Zomborban, 1849. január 21-én keltezett levelében arról tudósította a várost, hogy a Szenttamásról kitört és Verbászon pusztító, raboló, gyilkoló csoport megfékezésére Bács-Bodrog megye általános nép­felkelést rendelt el. A népet a helybeli bírák vezetésével puskákkal, piszto­lyokkal, kaszákkal felfegyverezve Zomborba kérte irányítani. A közelgő vész nagysága miatt a bajai városi tanács meghagyta az egyes tizedbeli tanácsno­koknak, hogy tizedeikben minden fegyverforgatásra alkalmas személyt írja­nak össze, és az összeírtakat 3 napi élelemmel ellátva küldjék a rabló ellen­ség megfékezésére. 378 Baja város közönsége az OHB-hez intézett, 1849. január 24-i nyilatko­zatában kijelentette, jóllehet a Pest felől és az alsó vidékekről is egyre fenye­getőbben közeledő rablócsoport aggodalmat kelt a város lakosaiban, mégis a veszély növekedésével hazafias érzésük is erősödik. 379 A Közlöny egy Bácsból, ugyancsak 1849. január 24-én keltezett jelen­tést tett közzé, amely szerint a verbászi magyar tábor szétoszlott. Január 20­án a katonaságot kivonták a megyéből és Szegedre rendelték. Péterváradot 5 havi élelemmel látták el. A szenttamási rácok január 21-én kitörtek sáncaik­ból és még aznap elfoglalták Verbászt. A kezükre került Obecse, Ada és Kér is. A nem várt fejlemények Bács-Bodrog megye lakosságát rémületbe ejtet­ték, mindenfelé poggyásszal megrakott szekerek, menekülő családok látha­tók. A nép dühös a megye tisztviselőire, amiért nem rendelték ki az elvonuló katonaság helyébe azonnal a megye egész mozgó őrseregét. Néhány napon belül anarchia üt ki a megyében. Az első alispán népfelkelést rendelt el, en­nek eredményét majd a jövő fogja megmutatni. 380 Hasonlókat fogalmazott meg Szentgyörgyi Horváth Antal, Bács-Bodrog megye főispánja is 1849. január 28-án az OHB-hez küldött jelentésében: „A nép egyedül a civilisait osztálynak s illetőleg a tisztviselőségnek tulajdonítja, hogy a katonaság megyénkből kivonult, bosszút forral ennek irányában, s minden igyekezetét annak kiirtására fordítja. Kettős ellenség közepette ál­lunk, a dühöngő rácz ellenség, s a felingerült nép között. Nincs vezérünk, nincs fegyverünk, nincs muníciónk." Jelentette, hogy gróf Esterházy Sándor tábornok 1849. január 25-én hazaindult a bakonyszentlászlói birtokára, és ja­nuár 27-én Nádossy Sándor ezredes is elhagyta a posztját. Arra kérte az OHB-t, hogy a Szegeden lévő katonaság egy részét irányítsák át a Bács­MOL H 2 OHB ir. 3594/e/1849.; THIM József, 1887. 261-262.; KLÖM XIV. k. 1953. 393.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 111-112. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 52/1849.; THIM József, 1887. 261. Uo. 393.; KÖZLÖNY Debrecen, 1849. február 10. 24. sz. 85. - Hivatalos rész KÖZLÖNY Debrecen, 1849. február 2. 17. sz. 60-61. - Belföld MOL H 2 OHB ir. 1343/e/1849.; - A fenti jelentésből részleteket közöl: IVÁNYOSI-SZA­BÓ Tibor, 1988.389-390.

Next

/
Oldalképek
Tartalom