Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja a császári és a szerb csapatok fenyegetésének árnyékában

Kossuth 1848. december 12-én Haczell Márton újvidéki kormánybiztos jelentésére adott válaszában kifejtette, hogy dr. Kuhot, Kodics főhadnagyot és Dozsik Pétert volt városi tanácsnokot, akik árulással, a rácokkal való konspirációval vádolhatók, el kell fogatni, és Bajára őrizet alá küldeni, majd inquiráltatni. 69 Az OHB 1849. január 23-án arra utasította gróf Vécsey Károly tábornokot, hogy figyeltesse a magyar zászlóhoz hűtlenné vált gróf Esterházy Sándor tábornokot és Baján gyülekező tisztjeit. Felhatalmazta gróf Vécseyt, hogy amennyiben bármelyikükkel szemben bebizonyosodna az árulás, a hűtlenség, a bujtogatás, a hűtlen pénzkezelés, vagy az állami vagyon eltulajdonításának vádja, személyre való tekintet nélkül azonnal állíttassa őket hadbíróság elé.

370 Kossuth 1849. január 25-i utasításában meghagyta Hunkár Antal teljhatalmú Bács megyei kormánybiztosnak, hogy ö is kísértesse figyelemmel a Baján gyülekező, tiszti állásaikról leköszönt tiszteket, akárcsak gróf Vécsey Károly tábornok, aki korábban már kapott ilyen utasítást. Amennyiben ezek a tisztek bármilyen vétkes ármánykodással vagy bűnös szándékkal gyanúsíthatok, azonnal hadi törvényszék elé kell állítani őket.

371 Baja a császári és a szerb csapatok fenyegetésének árnyékában Az 1849. január 2-i pesti haditanács Csány László elnökletével úgy döntött, hogy a Délvidéket feladják, és az összes haderőt a Tisza mentén, Tokaj és Szeged között egyesítik. A Tisza vonalának biztosításával egyrészt lehetővé vált a kormány nyugodt szervezőmunkája Debrecenben, másrészt az összes erő döntő ellentámadásra való összpontosítása.

372 A haditanácson Vetter Antal és Klapka György terjesztette elő a HM által még 1848. december 31-én kidolgozott haditervet, amelynek a Délvidéket érintő része a következő volt: meg kell kezdeni a magyar hadseregnek a Felső- és Közép-Tiszánál történő összpontosítását. Ennek érdekében ki kell üríteni a Bácskát és a Bánságot, csupán egy gyenge hadtestnyi erőt kell hagyni Szeged és Szabadka térségében.

373 A pesti haditanács döntése értelmében a magyar csapatok beszüntették a szerbek elleni harcokat. A bácskai és a bánsági hadtest 1849. január 16-án parancsot kapott, hogy vonuljon ki a Délvidékről és csatlakozzék a fősereghez. A Délvidék védelmét a kormány gróf Esterházy Sándor tábornok január 16-i lemondását követően gróf Hadik Gusztáv ezredesre bízta. A bácskai hadtest élére gróf Vécsey Károly került, aki a kapott utasítás érelmében jai9 KLÖM XIII. k. 1952. 716-717. m MOL H 2 OHB ir. 932/e/1849.; KLÖM XIV. k. 1953. 201. " KLÖM XIV. k. 1953. 228-229. 11 SZÁNTÓ Imre, HK Bp., 1982. XXIX. évf. 3. sz. 484-485.; SZÁNTÓ Imre, Szeged, 1987. 106. '

3 HERMANN Róbert, Bp., 1996. 245.