Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

Mátyás és Vojnics Imre tanácsnokok felügyelete mellett délután 5 órára, míg az ötödik osztályét Pilaszanovics József főbíró és Volarich Antal tanácsnokok vezetésével június 15-én reggel 6 órára tűzte ki a tanács.

200 A nemzetőrség fő- és altisztjeinek megválasztására 1848. június 15-én került sor. Az első osztály tisztjei a következők: kapitány Ott Márton, főhadnagy Szohnleithner Ferenc, alhadnagy Jilk József, Paukovics Ernő és Fúró Sámuel. A második osztályé: kapitány Imrédy József, főhadnagy Grósz Dániel, alhadnagy Szűcs József, Petrovácz István és Schön János. A harmadik osztályé: kapitány Odry Gergely, főhadnagy Meri Ferenc, alhadnagy Gyurinovics Mátyás, Oravecz Ignác és Brigi József. A negyedik osztályé: kapitány Klenáncz János, főhadnagy Vargái István, alhadnagy Mitterman János, Bayer Mihály és Karnász Jakab. Az ötödik osztályé: kapitány Sándor József, főhadnagy Jilk Sándor, alhadnagy Stolics Simon, Petrovics István és Tiprovácz György.

201 Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. június közepén arról értesítette a vármegyét, hogy az ország déli határain a bujtogatóknak sikerült lázadást előidézni. A király tilalma ellenére megtartották a horvát tartományi gyűlést, a népet fegyverbe szólították, és kényszerítették, hogy a felszólításnak engedelmeskedjen. Ennek a veszélynek az elhárításához erő szükséges, ezért Szeged környékén nagyobb számú nemzetőrsereg és katonaság fog táborba szállni, amelyet a környező megyékben fognak bevetni. Csernovits Péter temesi gróf és Vukovics Sebő temesi alispán, mint királyi biztosok a csapatok szállításának és ellátásának biztosítására polgári biztosokat fognak kinevezni.

202 Pilaszanovics József bajai főbíró kérdésére Rudics Károly, a felső járási nemzetőrség ideiglenes főparancsnoka 1848. június 18-án azt válaszolta, hogy a bajai nemzetőrség indulására vonatkozó parancsot nem kapott sem Csernovits Péter királyi biztostól, sem a vármegyétől. így azt sem tudja megmondani, hogy hová kellene vonulni, sem azt, hogy honnét lehetne a nemzetőrsereg ellátását biztosítani. Azt tanácsolta, hogy parancs nélkül ne induljanak el semerre. A főbírónak arra a kérdésére, hogy milyen szolgálati szabályzat szerint működjön a nemzetőrség, azt felelte, hogy a Pesti Őrhadi Tanács (azaz az Országos Nemzetőrségi Haditanács) jóváhagyásával közreadott ideiglenes szolgálati szabályzatot használják mintaként mindaddig, amíg a hadügyminiszter állandó rendeleteket ki nem bocsát. A felső járási nemzetőrség is ezt a szolgálati szabályzatot fogja használni. Tudomása szerint ez a könyvecske mindenhol kapható, Baján is közkézen forog. Felhívta a figyelBKMÖL IV. 1101 Közgy. ir. 840/1848.; BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 840/1848.; THIM József, 1887. 259-260.; KEMÉNY János, 2000. 8-9. THIM József, 1887. 259-260.; - Az 1848. június 20-26-án és július l-jén folytatva tartott tanácsülésen Pilaszanovics József főbíró, Petrovácz István, Harlikovics Benjámin, Gyurinovics Mátyás, Vojnics Imre, Volarich Antal tanácsnokok, mint a nemzetőrsereg tisztjei választására a tanács által kiküldött felügyelők jelentették az 1848. június 15-i tisztválasztás eredményét. A teljes névsort 1. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 860/1848. szám alatt!; KEMÉNY János, 2000. 9-13. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 843/1848.; KEMÉNY János, 2000. 14.