Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

A nemzetőrség harctéri alkalmazásánál a legnagyobb nehézséget az egységek gyakori cseréje okozta. Alig sajátították el ugyanis a legelemibb katonai ismereteket, máris újakkal váltották fel őket. A nemzetőrség szolgálati idejének meghosszabbításáért a kormány, de különösen a hadügyminisztérium hosszas vitákat folytatott a megyékkel, eredménytelenül. A kérdés végleges rendezését a nemzetőrség önkéntes mobilizációja jelentette, ami azonban csak 1848 szeptemberében hozott változást.

187 Az önkéntes mobilizáció tulajdonképpen az 1848. évi XXII. tc. 1. §-ának hatályon kívül helyezését, a cenzus eltörlését és a korhatár leszállítását jelentette. A miniszterelnök 1848. szeptember 14-i, a nemzetőrségi törvény hiányainak pótlására kiadott rendeletében kimondta, hogy a hatóságok által a nemzetőrség soraiba korábban befogadott önkénteseket (vagyis a kvalifikációval nem rendelekező személyeket) nemcsak kötelezik a nemzetőri szabályok, de kötelesek legalább 3 éven át az őrseregben szolgálni. Szeptember 16-i nyilatkozatában maga Kossuth is helyeselte azt a nézetet, miszerint „a nemzetőri helybeli szolgálat ne szoríttassák ... azokra, kik törvény által erre hivatva vannak." Ami tekintettel a rendkívüli állapotra, lényegében a törvény alkalmazásának felfüggesztését jelentette.

188 1848. december közepére az ország védelmére kiállítható honvéd-, mozgósított és mozgó nemzetörhaderő mintegy 85-90 000 gyalogosból, 88500 lovasból, 4500-5000 tüzérből, azaz kb. 100-110 000 emberből állt. Ezt a létszámot tovább lehetett emelni a közvetlenül fenyegetett vármegyék nemzetőrségének időszakos mozgósításával, a népfelkelés meghirdetésével, ahogy ez a délvidéki megyék nagy részénél szinte a szabadságharc egész ideje alatt szokásban is volt.

189 Gróf Batthyány Kázmér vezérfőispán és teljhatalmú országos biztos Szegeden, 1849. február 21-én Bács, Csongrád, Csanád, Pest megye alsó része, a Kiskun Kerület, Szeged és Szabadka város közönségéhez intézett 31. számú rendelete a nemzetőrség mozgóvá tételéről intézkedett. Erre az itteni hadi helyzet miatt volt szükség, így kísérelték meg megállítani a szerb előrenyomulást. Ezt a célt ekkor sikerült is megvalósítani. A rendelet szövege pedig igen szemléletesen foglalta össze a nemzetőrség célját és feladatait: A legfontosabb pontjai a következők: 1. A mozgó nemzetőrség rendeltetése az, hogy a fent említett megyéket, az azokban található városokat és falvakat megvédje a rácok dúlásaitól. 2. A mozgó nemzetőrség mindaddig tartozik szolgálni, amíg a kitűzött cél, a béke be nem következik, utána azonnal fel fogják azt oszlatni. 3. A mozgó nemzetőrség katonai fenyíték alatt áll. 4. Tisztjeinek kinevezése - a hatóságok által ajánlandó alkalmas személyek közül - a vezérfőispán jogkörébe tartozik. BALÁZS József, HK. Bp., 1960. 2. sz. 30. URBÁN Aladár, 1973. 184. BONA Gábor, 1983. 18.