Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

5. A fent említett helyek minden 18-30 éves férfi lakosa tartozik a mozgó nemzetörségben szolgálni, kivéve a) azokat a hivatalnokokat, akikre a rendes ügyvitel miatt feltétlenül szükség van, továbbá az orvosokat, sebészeket és gyógyszerészeket b) azokat, akik testi hibájuk miatt alkalmatlanok a fegyveres szolgálatra c) azokat, akiknek 12 éven aluli gyermekeik vannak, és nincs annyi anyagi értékük, amelyből a gyermekeik meg tudnának élni. d) Szegeden és Szabadkán a már ott lévő nemzetőrség, mint helyőrség további intézkedésig a helyén marad. A nemzetőrségbe az eddig be nem sorozott, de az 5. pont alatti képességgel bírókat kell besorozni. e) A besorozás ellen panasz elintézése a vezérfőispán joga. 6. Mindazok a 18-30 év közötti férfiak, akiknek hátas paripájuk van, lovas szolgálatot tartoznak teljesíteni. A csatában elveszett lovat és lószerszámot az állam fogja pótolni.

190 Baján a nemzetőrség szervezése nem sokkal a pesti forradalom hírére megkezdődött. A Miniszteri Bizottmányhoz intézett jelentések szerint a bajai nemzetőrség létszáma 1848. március 31-én már 470 fő volt.

191 A nemzetőri szolgálatra kötelezhetők összeírását az 1848. április 9-i közgyűlés rendelte el.

192 Április végén a nemzetőrség létszáma 300 fő körül mozgott.

193 A nemzetőrség tehát igen gyorsan felállt a városban, lényegében még a vonatkozó rendeletek megjelenése előtt. Részben emiatt, főként pedig azért, mert pénz nem volt sem fegyverre, sem felszerelésre, nem kell arra gondolni, hogy ez egy egyenruhába öltöztetett, állandóan fegyverben tartott alakulat lett volna. A lelkesedés tette őket nemzetőrré, a saját ruhájukat viselték, általában fegyverük sem volt. Viszont jelen voltak, teljesítették a feladatokat, amelyekkel megbízták őket. Ezek eleinte nagyobb megerőltetést nem jelentő dolgok voltak, pl. őrjáratozni kellett a városban, épületeket kellett őrizni. A megpróbáltatások később jöttek, amikor táborba kellett szállni és csatákban kellett részt venni. Akkor sem vált azonban állandó összetételűvé, a csapatok eleinte nyolcnaponként, később kéthetenként, majd havonként, végül 10 hetenként váltották egymást, és csak egészen a szabadságharc vége felé szűnt meg az időbeli korlátozás. A nemzetőrség megszervezését feltétlenül siettette Baján a szerb nemzeti mozgalom jelentkezése. Április 8-án az újvidéki szerb küldöttség Pozsonyban előterjesztette nemzeti és szociális kívánalmait. A magyar országgyűlés nyelvi engedményekre hajlandó volt, de a magyarországi szerbek politikai nemzetként való elismerésétől elzárkózott. A tárgyalások Kossuth és Stratimirovic között végül is a kibékíthetetlen ellentétek jegyében zárultak.

194 190 KÖZLÖNY Debrecen, 1849. március 3. 43. sz. 151. - Belföld 191 URBÁN Aladár, 1973.27. és 41. 192 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 138/1848. 193 Uo. 385. - Június végére ez a szám 1100 főre növekedett. 194 BONA Gábor, 1984.1. k. 457-458.