Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

A nemzetőrség minden vonatkozásban - kivéve annak harctéri alkalmazását - a Nemzetőrségi Haditanács hatáskörébe tartozott. A Haditanács feladatköre volt a honvédség felruházásának, felszerelésének és oktatásának megszervezése is. A HM feladata és hatásköre erősen korlátozott volt, amit bizonyít az is, hogy a nemzetőrség szervezéséhez nem volt köze, csak a tábori szolgálatra rendelt alakulatok tartoztak ideiglenesen alája.

181 1848 őszétől tovább nőtt a ONőHt jelentősége, mert a tömegesen szervezett új zászlóaljak ügyeit is itt intézték. A HM csak a régi sorezredi alakulatok irányításával foglalkozott.

1 A hadügyi igazgatás egységesítése érdekében az OHB 1848. november l-jén elrendelte az Országos Nemzetörségi Haditanácsnak a hadügyminisztériumba való beolvasztását. December elején a Haditanácsot ténylegesen is beolvasztották a HM-be. Ettől kezdve a HM rendelkezett a nemzetőrség felett. A Haditanács egy kisebb, a nemzetőrség ügyeivel foglalkozó részlege a szabadságharc végéig megmaradt a had-, illetve a belügyminisztérium osztályaként.

183 A Szemere-kormány 1849. május 2-án tartott első minisztertanácsi ülésén a nemzetőrséget a BM hatósága alá rendelte, de a tábori szolgálatot ellátó nemzetőrség irányítása továbbra is a HM hatáskörében maradt.

184 A nemzetőrség tényleges szervezése Pesten már 1848. március 15-én megkezdődik. A nagyobb városokban ezen és a következő napokban kezdték meg a szervezését. A nemzetőrség a polgári forradalmak tipikus intézménye volt. A nemzetőrséget, mint azt feljebb már kifejtettük, az 1848. évi XXII. tc. helyi rendfenntartó szolgálatra szánta, de a rend tartós megzavarása esetén más helységben is alkalmazhatták. A nemzetőrség katonai alkalmazására ekkor még nem gondoltak, az később szükséghelyzetben alkalmazott kényszermegoldás volt.

185 1848 júliusában a délvidéki események és a horvátországi fejlemények hatására szükségessé vált az érintett megyék nemzetőrségének mozgósítása, táborba szállása. Ez azonban komoly problémákat vetett fel: a fegyverzetben, a felszerelésben és a kiképzésben mutatkozó súlyos hiányokat csak részben ellensúlyozta a lelkesedés, ugyanakkor a nyári mezőgazdasági csúcsmunkák idejére eső mobilizáció érzékenyen érintette a nemzetőrség zömét alkotó paraszti tömegeket. A bajokon a Batthyány-kormány a nemzetőrség intézményének megreformálásával igyekezett segíteni. 1848. augusztus közepén elrendelte az önkéntes nemzetőrzászlóaljak toborzását. Mivel ezeknek a zászlóaljaknak a toborzása a vagyoni cenzus figyelmen kívül hagyásával és illetményfizetéssel történt, a mozgó nemzetőrzászlóaljak hadba szólítása tulajdonképpen bújtatott honvédtoborzást j elentett.

186 URBÁN Aladár, 1973. 54-55. HERMANN Róbert, 1996. 61. Uö. 195-196. Uö. 319. Uő. 60-61. BONA Gábor, 1983. 17.