Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

gyalogos egyenruhát készíttetett, és azokat az érdeklődő hatóságok rendelkezésére bocsátotta. Ezekben a napokban küldték el a hatóságoknak a „nemzetőri öltözeti szabályok"-at s a gyalogos és lovas nemzetőri egyenruhát bemutató színes könyomatú rajzokat. Az öltözeti szabályzat tartalmazta a lovas nemzetőrség egyenruhájának leírását is.

177 A nemzetőrség öltözeti szabályzata szerint a gyalogos nemzetőrök fekete posztóból készült csákót hordtak, a karima alatt háromszínű nemzeti zsinórral, jobbról nemzetiszínű vitézkötéssel, elöl címeres nemzeti rózsát szemellenzővel, a tetején kakastollas forgóval. A nyakravaló fekete színű, sima, egyenes volt. Az atillájuk búzavirágszínű, sötétkék teveszőrzsinórral díszítve. A nadrág világosszürke, kétoldalt a varráson vörös zsinórral. Csizmájuk fekete színű. A tokmányt, vagyis a katonaládácskát vállon hordták, fekete bőrszíjon. Köpenyük világosszürke. Fegyverzetük szuronyos puska. A szuronytokot a nemzetőr a derekán, fekete szíjon viselte. A fegyverzeten kívül a nemzetőrök felszereléséhez tartozott zászlóaljanként a zászló és századonként a dob. Az altisztek rangjelzése a galléron nemzeti színű szalagokból állt. A tisztek kardot, kardbojtot, kardszíjat hordtak.

178 A nemzetőrségről szóló 1848. évi XXII. tc. 35. §-a kimondta: „A nemzetőrségi egész institúció a minisztérium hatósága alá helyeztetik." A Pesten 1848. április 16-án tartott első minisztertanácsi ülés úgy döntött, hogy a nemzetőrség felállítását Batthyány Lajos miniszterelnökre bízza. A törvény azonban nem rendelkezett a nemzetőrség központi szervéről. Erre azonban feltétlenül szükség volt. Ezért Batthyány április 20-án létrehozta az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot. A miniszterelnök a nemzetőrség szervezését a továbbiakban ezen az intézményen keresztül intézte, amely a miniszterelnöki hivatal kiegészítő része lett, és mellérendelt viszonyban állt a hadügyminisztériummal.

179 Az Országos Nemzetőrségi Haditanács 1848 júliusára kialakult, végleges osztályok szerinti felosztása a következő volt: 1. gyalogsági osztály, 2. lovassági osztály, 3. tüzérségi osztály, 4. fegyelmi (törvényügyi) osztály, 5. politikai osztály, 6. gazdasági (számvevő) osztály. Mindezek - a Haditanács elnökének irodájával egyetemben - ugyanott voltak elhelyezve, ahol a miniszterelnökség működött. A miniszterelnök szerint ez nem véletlen, mert hivatala kiegészítő részének tekinti a Haditanácsot. Ez az összefonódás a miniszterelnöki hivatal és a Nemzetőrségi Haditanács között oly mérvű volt, hogy egy idő után indokolatlannak tűnt fenntartani a Haditanács mellett külön a miniszterelnök hadügyi és nemzetőri irodáját. Ezért a két irodát július közepén összevonták.

180 URBÁN Aladár, 1973. 111-112. KOPASZ Gábor, 1973. 58.; A nemzetőrség öltözeti szabályzatát 1. még BKMÖL V. 360 Körlevelek jkve 1848-1850. sz. n./1848. 57-60. - Ezt Bács-Bodrog vármegye 426/1848. sz. a. közölte Mélykút községgel.; A honvédzászlóaljak és a nemzetőrség öltözeti szabályzatát 1. BKMÖL XV. 33 Múz. gyűjt. 176/1848. 7076. ksz. (Az 1848^9-i évekből okmányok, falragaszok, nyomtatványok.) HERMANN Róbert, 1996. 61. URBÁN Aladár, 1973. 53.