Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Közteherviselés

ségeket. Az alispán április 13-án közölte a tanáccsal a Miniszteri Országos Bizottmány 139. számú rendeletét, amely szerint a vámdíjakat meg kell fizetni az országos és hetivásárokon. Utasította a járási főszolgabírót, hogy a vásári kiváltsággal bíró községeket és uradalmakat tartsa meg a szabadalmi jogaikban.

61 Baja 1848. július 2-án folyamodványt intézett Bács-Bodrog megye bizottmányához, amelyben az eddig használatban lévő vámjegyzék korrekcióját kérte, mivel haszonbérbe kívánta adni a vámjavadalmait. Ez alkalommal néhány konkrét kérdést is feltett: 1. Vajon az élő marhákkal megrakott kocsik esetében csak a terhet szállító kocsi után kell vámdíjat fizetni, vagy minden egyes marha után külön-külön? 2. Kocsin eladásra beszállított áruk után kell-e külön helypénzt fizetni, ha az árut nem a kocsin árulják, hanem lerakják a térre? 3. Hogyan lehet a közteherviselést megállapító 1848. évi VIII. törvénycikket a kiváltságos osztály érdekeinek sérelme nélkül alkalmazni? A kérdésekre a megyei bizottmány július 13-i ülésén a következő válasz született: 1. Minden olyan kocsitulajdonos, aki élő marhát hoz a városba, tartozik megfizetni az üres kocsi után fizetendő vámot, a kocsin lévő marhák után pedig darabonként fizeti az újonnan kivetendő vámdíjat. A helypénzt ezek mellett, külön kell megfizetni. 2. Mindazok, akik a kocsijukon behozott árut a térre lerakják, a meghatározottjegyzék szerint fizetik a helypénzt. 3. Jóllehet az 1848. évi VIII. tc. kimondta a közteherviselést, de nem született meg a törvény, amely eltörölte volna a kiváltságos osztályok szabadalmait, ezért a korábbi gyakorlat fenntartandó. A megye vámdíjakra vonatkozó további elképzelései szerint a város lakosai a jövőben csak a városhatárból behozott áruk vámdíjfizetése alól nyernek felmentést, minden egyéb, a városon kívülről jövő áru után vámdíjat kell fizetniük.

62 A város nem nyugodott bele abba, hogy a kiváltságok megmaradnak. Pilaszanovics József főbíró 1848. október 29-én a belügyminiszterhez fordult az ügyben. Levelében az 1848. évi VIII. tc.-re hivatkozott, amely kimondta, hogy 1848. november l-jétől az ország minden lakosa egyenlően és arányosan tartozik viselni minden közterhet. A törvény hatályba lépését Baja város vezetői és lakosai örömmel várták, és hittek abban, hogy a jövőben nem lesznek kivételek az adóztatásnál. Bács-Bodrog megye 1848. július 13-i, 205/1848. számú bizottmányi határozata azonban a november 1-jei határidőn túl is fenntartja a kiváltságos osztály szabadalmait. A polgármester kérte a BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 133/1848. BKMÖL IV. 1101 Közgy. ir. 139/1848. MOL H 14 BM Közigazgatási osztály ir. 1848. 72. kútfő 68. tétel 11 799/B/1848.