Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Közteherviselés

kerítéséről, nehogy kár érje az uraságot. A tanács ennek megfelelően az 1848. június 15-i ülésén kihirdette, hogy a magánszemélyeknek nincs bormérési joguk, a kurtakorcsmárosokat tettenérés esetén boruk elkobzásával fogják büntetni, ellenállás esetén pedig fegyveres erővel fognak érvényt szerezni a törvény előírásainak. 56 Pilaszanovics József főbíró az 1848. június 19-i közgyűlésen bejelen­tette, hogy a város földesura követeli a város által meg nem fizetett haszon­béri illetőséget. A közgyűlés leszögezte, hogy az 1848. évi IX. tc. megszün­tette az úrbért és az azt pótló szerződések szerinti fizetéseket, a robotot és a dézsmát, ezért ezekért nem kell fizetni. Jogosnak ítélte viszont azoknak a tartozásoknak a kifizetését, amelyek a bajai és a mátéházi földek után járó haszonbéri illetőségből a törvény kihirdetése előttről származnak. 57 Ugyanezen a június 19-i közgyűlésen merült fel az a kérdés, hogy miu­tán az 1848. évi IX. tc. megszüntette a dézsmaadóztatást, a földhaszonbérlők megvehetik-e az alhaszonbérlőkön az ezen földek termése után járó dézsmát. A közgyűlés szerint az biztos, hogy a földesúrnak dézsmafízetés nem jár. Az pedig, hogy a haszonbérlök és az alhaszonbérlők között milyen szerződési kikötések vannak, magánjogi kérdés, független a törvénytől. A bajai, máté­házi és rémi földek esetében a város és a haszonbérlők között korábban meg­kötött szerződések mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat törvény újra nem szabályozza. 58 A régóta szokásos kukoricaföld-osztás sem volt problémamentes 1848­ban. A június 19-i közgyűlés változtatni akart a régi gyakorlaton, hogy elke­rülhetők legyenek a kukoricaföldek évenkénti változtatásával járó kellemet­lenségek. Emellett úgy látták, hogy a kialakult szokásjog is ellentétes az osztó igazsággal, mert nem minden adózó házas lakosnak ad kukoricaföldet. Hivatkoztak arra, hogy a felsőbb rendeletek is a szegényebb házas lakosok helyzetén kívántak javítani. A közgyűlés az olyan ház mellé adott volna ház­sor szerint egy-egy hold kukoricafőidet, ahol családfő, apa vagy tulajdonos lakott, de úgy, hogy a több háztelekkel bírók csak egyszer voltak rá jogosul­Közteherviselés Már az 1848. április 5-i közgyűlésen szóba került, hogy a vidékiek kö­zül sokan vonakodnak megfizetni a hetivásári és a területi vámdíjakat, mivel félremagyarázzák vagy nem értik a város szabadalmi jogait. A haszonbérlők­nek ebből káraik keletkeztek, ezért jogorvoslatért fordultak a közgyűléshez. A közgyűlés Knézy Antal Bács megyei első alispánt kérte, hogy erősítse meg a várost szabadalmi jogaiban, és ezzel hárítsa el a tapasztalható kellemetlen­BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 845/1848. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849.6/1848. Uo. 7/1848. Uo. 8/1848.

Next

/
Oldalképek
Tartalom