Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A földkérdés

fedezet, amire hitelt vehet fel. Szerinte a földek felosztása ellen szól az is, hogy az ilyen kicsiny, nem azonos minőségű, a várostól távolabb eső földek művelése nem gazdaságos. A közgyűlés egyetértett az elhangzott érvekkel, és úgy határozott, hogy nem osztatja fel a városi földeket. Mivel emiatt számolnia kellett a lakosság elégedetlenségével, utasította a tizedek képviselőit, hogy minden érdeklődőnek mondják el a döntés okát.

53 Egyidejűleg elrendelte a város előző 10 évi pénzkezelésének megvizsgálását. A munkát egy 14 tagú bizottságra bízta azzal, hogy a számadásokat alaposan vizsgálja meg, és az észrevételeiről tegyen jelentést.

5 Ugyanezen az 1848. augusztus 27-i közgyűlésen rémi és mátéházi bérlők egy csoportja azt kérte, hogy a város szüntesse meg a szerződésüket, és bocsássa a földeket új árverésre. A kérelemben elmondták, azóta, hogy a földeket kivették, alaposan megváltozott a helyzet. A legutóbbi országgyűlésen alkotott törvények következtében megszűntek az úrbéren és az azt pótló szerződéseken alapuló szolgáltatások. A földesurak, akik eddig jobbágyi és roboterővel műveltették földjeiket, most elegendő munkaerő híján bérbe adják a majorsági földeket. Emiatt jelentősen csökken a föld értéke, a kézi erő értéke és a napszámbér pedig emelkedik. Mindebből az következik, hogy a földművesek nem akarnak földet bérelni. Tovább rontja a helyzetet, hogy az ellenség megzavarta az ország békéjét. A honvédelem nemcsak pénzbeli áldozatot követel, hanem személyes szolgálatot is. Ez is sokakat visszatart attól, hogy hosszabb időre szóló üzletbe bocsátkozzanak. Akik pedig, mint ők is, régebben kötöttek bérleti szerződést, csak ráfizetéssel tudnak gazdálkodni. Kijelentették, hogy ha a közgyűlés nem teljesíti a kérésüket, önként fognak elállni a szerződéstől. A közgyűlés úgy látta, hogy az 1848. évi IX. tc. nyomán a földesúri dézsma valóban megszűnt, de a folyamodók által kibérelt földek értéke nemhogy nem csökkent, hanem éppen e terhes adó megszűnése miatt jelentősen emelkedni fog. Az ország és a megye megzavart békéje pedig sem általában Baja város lakosságát, sem pedig a folyamodókat nem sújtotta mértéken felüli csapással, nem kényszerítette sem az ipar, sem a földmüvelés abbahagyására, és az anyagi erejüket is csak annyira vette igénybe, amennyit az ország békéjének megvédése kívánt. A város és a folyamodók között kötött szerződések megszüntetése újabb, előre nem látható bajokkal járna, káros kihatással lenne a városi közpénztárra is. A közgyűlés szerint a már megkötött szerződéseket megmásítani egyébként sem tanácsos, ezért a kérelmet elutasította.

55 Az 1848. évi IX. törvénycikkből egyéb problémák is adódtak a városban. Rudics Máté főszolgabíró 1848 júniusában közölte a tanáccsal, hogy az úrbéri terhek valóban megszűntek, de a kisebb királyi haszonvételek - a regálék - nem, így a bormérés joga továbbra is az uraságot illeti. Ezért hát intézkedjen a tanács a kurtakorcsmárosok naponta növekvő számának csökBKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 54/1848. Uo. 55/1848. Uo. 59/1848.