Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A márciusi események fogadtatása a városban

lót. Március 24-én néhányan kérték, hogy fessék át a helyi élelmezési raktár kapuit, ajtóit és karfáit, mert ez által eltűnnének az épületről a császári felségjelek.

23 Joannovics Ignác, Baja város főbírája az 1848. március 25-i közgyűlésen arról számolt be, hogy Kardos János és Szakáll József népképviselők aznap délelőtt köztanácskozás tartására hívták fel. A gyűlésen, amelyen ő elnökölt, a következők teljesítésére kérték a várost: 1. Minden királyi közhivatalban és épületen a kettős sasos címer helyett a magyar címert függesszék ki! 2. Az eddigi fekete-sárga császári színek helyett a magyar veres-fehérzöld színeket alkalmazzák minden közhivatalban! 3. A városházára, a városi katonai laktanyára és minden királyi hivatali épületre függesszék ki a nemzeti színű zászlót! 4. A márciusi események szent és felejthetetlen emlékének megörökítésére a piactéren, ahol az első szabad igék elhangzottak, emlékoszlopot kell állítani! A közgyűlés ígéretet tett a kérések teljesítésére, örömének és elégedettségének is hangot adva. A nép kívánságainak végrehajtását Joannovics Ignác főbíróra, Paukovics János szószólóra, valamint Sándor Józsefre és Decsi Károlyra bízta.

24 Az 1848. április 9-i közgyűlésen felolvasták Rottenbiller Lipót és Irányi Dániel levelét, amelyben a pesti március 15-i események megörökítésére emlékoszlop felállítását szorgalmazták. A költségeket gyűjtésből kívánták fedezni, ezért a levélhez gyüjtőíveket is mellékeltek. A közgyűlés örömmel fogadta a javaslatot, és az emlékoszlop felállítására 10 pengőforintot utalt ki a városi közpénztárból. Egyúttal felhívta valamennyi tagját és a városi tisztviselőket, hogy ők is adakozzanak. A gyűjtő ívekből küldött a helyi polgári társulatoknak, a Kaszinónak, az Olvasókörnek, a céheknek és más közintézeteknek.

25 A város képviseleti közgyűlése 1848. április 9-én Nagykanizsa város példájára maga is pontokba foglalta a polgári átalakulással kapcsolatos elvárásait. A 9 pontba foglalt kívánságok a következők: 1. A törvény előtti egyenlőség minden honpolgárra terjedjen ki, a büntető törvénykönyv és az esküdtszék intézménye mielőbb lépjen életbe! 2. Az úrbéri viszonyok és a papi tized után szűnjenek meg az úri cím alatt gyakorlott kisebb királyi haszonvételek, a regálék, a dézsmáltatás és az egyedáruság! BKMÖL IV. 1101 Baja Város Tanácsközség-üléseinek (A továbbiakban: Közgy. jkv.) jegyzőkönyve 1847-1849. 114/1848.; NEMZETI ÚJSÁG (Bp.), 1848. április 2. 42. évf. 670. sz. 1082. - Vidéki hírek; KEREKES Zoltán, HK Bp., 1971. 18. évf. 4. sz. 617. - Kerekes szerint a nemzeti színű zászló 1848. március 27-i kitűzését a városházára a városi tanács rendelte el. BÖHM Jakab, HK Bp., 1976. 23. évf. 2. sz. 262. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 115/1848. Uo. 134/1848.