Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Tömegmozgalmak a forradalom győzelme utáni hónapokban

3. A magyar katona esküdjék fel az alkotmányra is, az idegen kato­naságot pedig vonják ki az országból! 4. A papi javak váljanak nemzeti javakká, amelyből javítsanak a ki­sebb papság sorsán, mozdítsák elő a népnevelés ügyét, és alakítsa­nak nemzeti közintézeteket! 5. A tanítói szabadság alkotmányos szellemben legyen megállapítva! 6. Erdély egyesüljön Magyarországgal! 7. Nemzeti bank létesüljön! 8. A papválasztás valláskülönbség nélkül a helyhatóság joga legyen! 9. Baja városát, mint önálló helyhatóságot, különítsék el Bács megyé­től! A közgyűlés a fenti pontokat kinyomtattatta és elküldette István nádor­nak, gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek, továbbá pártolás végett vala­mennyi megyének, királyi és rendezett tanácsú városnak. 26 Az 1848. április 9-i közgyűlés levélben köszöntötte gróf Batthyány La­jos miniszterelnököt az első felelős magyar kormány megalakulása alkalmá­ból, kérve őt és minisztereit, hogy vegyék pártfogásukba Baja városát, mint Alsó-Magyarország gabonakereskedésének fő pontját. 27 Tömegmozgalmak a forradalom győzelme utáni hónapokban Április 13-án, a nemzetőrség által tartott fegyvergyakorlat után ünne­pélyt rendeztek a piacon. Ezen számos földműves vett részt, akik a közéjük vegyült középosztálybeli lakossággal együtt népgyűléssé alakították át az ün­nepélyt. Itt több olyan szónok lépett fel, aki - a közgyűlés értékelése szerint ­a jogelvek félremagyarázásával és bujtogatással ingerelte a vagyontalan és a törvény által megrovott lakosokat. Gyanúsítgatások, sértések és mocskolódá­sok hangzottak el, amelyekkel a városi tisztviselőség hivatali működésének megszüntetését célozták. A tömeg nagyobb része végül szétoszlott, egy ki­sebb rész azonban folytatta a gyülésezést. A közgyűlés veszélyesnek ítélte a helyzetet, és jelentette Rudics Máté járási főszolgabírónak, a közbelépését kérve. Erre kapott is ígéretet, ennek dacára még két ilyen népgyűlés zajlott le a városban anélkül, hogy beavatkozás történt volna. Az egyik gyűlésen előbb Baja földesurát, Szentgyörgyi Horváth Antalt illették szidalmakkal, majd pedig feltörték a városi szabadalomleveleket, a földesúrral kötött örökös szerződést és más fontos köziratokat tartalmazó lá­dát, amelyet a városi levéltárban három zár alatt őriztek. 28 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 135/1848; RAPCSÁNYI Jakab dr., 1934. 151­153.; VARGA János, 1971. 332.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 30. és 162-165.; Ö. KOVÁCS József, Halasi Téka 1988. 8. sz. 23. és 29.; KEMÉNY János, 2000. 6.; JÁ­ROLI József, 2001. 39. és 188-190. MOLH2 0HB ir. 16/e/1848. EMBER Győző, 1951. 119-120.

Next

/
Oldalképek
Tartalom