1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

mal bírt a 3. hadtest csapatai által lefedett területeken. Katonai diktatúrát vezetett be a megye városaiban, sőt, megkezdték a statáriális eljárásokat is. Kecskeméten a tiszti klubba, a Táncsics-laktanyába és a homokbányai laktanyába gyűjtötték össze az elfogott 50-60 szabadságharcost és a mintegy 400-500 más okból letartóztatott embert. Ide szállították a megye területéről a pártbizottság által felállított rohambrigádok és a katonai járőrök által őrizetbe vetteket is. Elkezdődtek a rögtönítélő eljárások, a kihallgatások is lezajlottak, megbízható források arról azonban nem szólnak, hogy ítéleteket hozott-e a statáriális bíróság. A forradalom szempontjából reményt keltő események is zajlottak azonban október 27-én Kecskeméten. Megalakultak a fontosabb üzemek munkástanácsai, így a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat munkástanácsa, amelynek elnöke Bíró Sándor lett, valamint tagja volt a később fontos szerepet játszó Nagy Sándor is. A Kecskeméti Gépgyárban és az Epületgép Karbantartó Vállalatnál is munkástanács alakult. Az előbbinek Vlacsil Tibor lett az elnöke, az utóbbinak pedig Bognár Ferenc az alelnöke, aki a fegyveres harcokban is részt vett, és később jelentős szerepet játszott a városi forradalmi bizottságban. Kecskeméten a harcok október 28-áig, esetleg 29-e délelőttig tartottak, az óriási túlerő addigra felszámolta a szórványos ellenállást. A hadsereg ekkorra kegyetlen eszközökkel leverte a felkelést. A város központjában lévő épületek és a város egyes részei jelentős károkat szenvedtek a katonaság fellépése miatt. Baján október 28-án letartóztatták és a tanácsházára vitték a forradalom vezetőit. Feloszlatták a korábban alakult forradalmi szervezeteket, és a helyőrség alakulatainak parancsnokaiból egy katonai bizottságot hoztak létre, amely a visszaállított tanács mellett működött. Dr. Vágvölgyi Ferenc tiltakozása ellenére a nevében röplapot adtak ki, amelyben visszaállították a statáriumot, gyülekezési és kijárási tilalmat léptettek életbe, elrendelték a fegyverek beszolgáltatását, illetve a tanítás és a munka megkezdését október 29-ével. A katonai puccs elleni tiltakozását a lakosság újabb tüntetéssel fejezte ki. A hadsereg sortüzet adott le, amelynek következtében egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek. Október 28-ára Kecskeméten és Baján tehát felülkerekedett a kommunista reakció, leverték a forradalmat és a felkelést. Ugyanez történt a megye többi városában is. Kalocsán, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán is katonai diktatúrát vezettek be a helyörségparancsnokok, ezt mindenütt sortűz kísérte, amelyek a városok közül egyedül Kiskunfélegyházán nem követeltek halálos áldozatot. A forradalom alatt, beleértve a november 4-e utáni időszakot is, a megye 24 településén legalább 74 sortűz és fegyverhasználat történt a kommunista hatalom és a szovjetek részéről a forradalom oldalán résztvevők, illetve a békés lakosság ellen. Ezek közül 21 végződött halálesettel, 8 valamilyen sebesüléssel, a többi nem követelt áldozatot. Október 26-án 18, október 27-én 21, október 28-án pedig 14 sortűz dördült el a megyében, de voltak sortüzek a kormány által kihirdetett fegyverszünet után is. Ezek következtében, adataink szerint, a megye területén 57 ember halt meg, 244-en pedig megsebesültek. A legtöbb áldozat Kecskemé-