1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
ten és Tiszakécskén volt. Csak október 27-én 31-en vesztették életüket, 146an megsérültek. További 4 Bács-Kiskun megyei lakos a megyén kívül halt meg, 3-an pedig megsebesültek. Az, hogy a katonaság és a rendőrség használta-e a fegyverét, elsősorban az adott település párt- és tanácsi vezetőin múlott. Jól példázza ezt, hogy Kecskeméten még Gyurkó Lajos sem mert mindaddig lövetni, míg Daczó József határozottan megtiltotta ezt. Az pedig, hogy a sortűznek volt-e áldozata, valószínűleg a tűzparancsot kiadó katonai vezetőn, egységparancsnokon múlott. Ugyanebben az időszakban a kommunista hatalom oldalán összesen 9en haltak meg és 12-en sebesültek meg a megyében. A felkelők fegyvereitől ténylegesen azonban csak 2 fő vesztette életét, és 12-en sérültek meg. További 2 ember népítélet áldozata lett. A budapesti harcokban további 9 BácsKiskun megyei lakos halt meg és 1 fő sebesült meg a hatalom oldalán, ők többnyire katonák vagy AVH-sok voltak. Ellentmondásos annak a 2 halottnak és 3 sebesültnek az esete, akiket katonai alakulataikkal a felkelők elleni harcra vezényeltek Budapestre, mégis szovjet fegyverektől estek el vagy sebesültek meg. Gondatlan fegyverhasználat miatt 1 katona halt meg, 4 pedig megsebesült. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, igyekezett politikai eredményekre váltani a katonai győzelmet. Október 28-án összehívta a megyei tanács rendkívüli vb-ülését. Ezen csoportosulási tilalmat és 18 órától reggel 5 óráig kijárási tilalmat rendelt el. 52 Dallos Ferenc megállapította, hogy Kecskeméten vidéki „ellenforradalmi gócot" akartak létrehozni. Hangoztatta, hogy a megyei vezetőket, főleg a karhatalom, a börtön, a rendőrség és a párt vezetőit felelősség terheli a kialakult helyzetért. Hűtlennek nevezte az ügyészség és a rendőrség vezetőit. 53 A megyei tanács végrehajtó bizottsága kiterjesztette a hatáskörét minden gazdasági szervre, köztük a minisztériumi vállalatokra is. A vb nem ismerte el a megalakult nemzeti és a forradalmi bizottságokat. 54 A munkástanácsokat viszont elismerték azzal a feltétellel, hogy felelősek a közös tulajdon megvédéséért, a helyes gazdálkodásért, és az állam iránti kötelezettségek teljesítéséért. 55 Megígérték, hogy az áldozatul esett polgári személyek hozzátartozóiról a vb gondoskodni fog. A további feladatokat is meghatározta Dallos Ferenc: mivel az életveszély elmúlt, október 29-én a tisztviselők álljanak munkába. A vb vegye át az ellenőrzést a megye gazdasága felett, gondoskodjék a lakosság és a főváros ellátásáról. A kormány ismerje el a vb kizárólagos hatáskörét a megye területén, önálló akciót ne indítson, csak a végrehajtó bizottságon keresztül. Meg kell indítani a kereskedelmet és az autóbusz-közlekedést. Dallos Ferenc hangoztatta a rendkívüli üléA Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága közös közleménye. In: Népújság, 11. évf. 255. szám (1956. október 28.) [1. p.] BKMÖL XXIII. 1/b. 1/1957. 2. p. BKMÖL XXIII. 2/c. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Titkárságának iratai. Altalános és vegyes iratok (a továbbiakban: XXIII. 2/c). 1098/1957. 3. p. A Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága közös közleménye. In: Népújság, 11. évf. 255. (1956. október 28.) [1. p.] A megyei tanács telefonösszeköttetésben állt a Minisztertanáccsal, általában Mohácsi Károly volt a telefonügyeletes.
