1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
ros 2, a nemzetőrség 3 és a honvédség 3 küldöttének befogadásával fog véglegessé válni a megyei forradalmi bizottság. A pártok további 3-3 taggal képviseltethették magukat a forradalmi bizottságban, de az SZDP és a Parasztpárt még nem tudott élni a lehetőséggel, nem jutottak el még a szervezésben idáig. A megyei forradalmi bizottság megalakulásával kiszorult a korábbi kommunista megyei vezetés néhány tagja a vezetőségből, és bekerült az intézőbizottságba a munkástanácsok néhány képviselője is. Az intézőbizottság elnöke, a 42 éves dr. Magócsi Géza a forradalom előtt a megyei bíróság elnökhelyettese volt. A Kecskeméti Lapok az FKgP székházában kapott elhelyezést, de a tényleges munka a nyomda egyik szobájában folyt, amit Ury László és Homoki József irányított. A Független Kisgazdapárt kecskeméti szervezete már október 28-án megalakult dr. Révész László irányításával. A városi vezetőség tagja lett Homoki József, Reiszmann Rejtő Andor, dr. Kiss Károly és Francia Kiss Károly. Sándor Béla, aki a koalíciós időkben az FKgP kecskeméti titkára volt, november l-jén nyilatkozott a Petőfi Népének. 94 Dr. Révész László és Homoki József többször Budapestre utazott, hogy az országos vezetőkkel a párt programjáról tárgyaljon. Visszaigényelték a párt korábbi épületét, melyben a Magyar-Szovjet Társaság működött. A párt megyei vezetősége Luszka Emil és Révész László aláírásával nyilatkozott a kecskeméti rádiónak is, melyben a választások mielőbbi kiírását sürgették. 95 A Szociáldemokrata Párt szervezése lassabban haladt, ezt Kara Balázs irányította. Szakasits Árpádtól megbízólevelet kapott, a párt alakuló gyűlését november 4-re tűzték ki, erre azonban nem került sor. Kalocsán és Baján ugyanakkor jelentős szerepet játszott az SZDP az ottani eseményekben. November l-jén reggel Pullay Béla, Vlacsil Tibor, Bíró Sándor és a Kinizsi Konzervgyár képviselője, egy Varga nevű személy kocsival Budapestre utaztak, hogy felvegyék a kapcsolatot a kormánnyal. A Parlamentben tárgyaltak Nagy Imrével és a kormány más tagjaival is. A beszélgetés Nagy Imrével körülbelül fél óráig tartott, ezalatt tájékoztatták a kormányfőt a kecskeméti és a megyei eseményekről. Elmondták, hogy megalakultak a forradalmi bizottságok, a munkástanácsok és a nemzetőrség is. Jellemezték Dallos Ferencet és Tóth Lászlót. Dallos Ferencet egyébként ismerte Nagy Imre, Pullay Béla kétkulacsosnak tartotta őt. Szóba kerültek a sortüzek is, többek között a tiszakécskei repülős támadás, amiről Nagy Imre tudott. Nagy Imre hangoztatta, az a legfontosabb, hogy mielőbb helyreálljon a rend és a nyugalom. Elmondta, hogy folynak a tárgyalások a szovjetekkel, valamint kilátásba helyezte, hogy hamarosan választások lesznek. A gyors és hiteles információáramlás érdekében kérte Pullayékat, hogy jelöljenek ki két összekötőt a megyéből, aki a későbbiekben legalább hetente tájékoztatja a kormányt a helyi BKMÖL XXV. 30/b. B. 952/1957. Ury László pere. „Egységes, erős, politikailag és anyagilag erős paraszttársadalom kialakítására törekszünk" nyilatkozott Sándor Béla, a Kisgazdapárt volt kecskeméti titkára. In: Petőfi Népe, 1. évf. 2. sz. (1956. november 1.) [1. p.] HL XI. 22/a. B. 281/1957. Mádi Jenő és társai pere.
