1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
eseményekről. Az egyik megbízott Rózsa Sándor lett, a másik kijelölésére nem került sor. Megegyeztek, hogy a kecskeméti munkástanácsok élelmiszert fognak szállítani a fővárosnak. A tárgyalás után a delegáció tagjai elmentek még a saját minisztériumukba is, Pullay Béla például az Élelmiszeripari Minisztériumba, majd hazaindultak. Délután 5 óra körül értek vissza Kecskemétre. Pullay Béla a konzervgyárba ment, ahol tájékoztatta Erdélyi Károly igazgatót, Domonkos János főmérnököt, valamint a munkástanács jelenlévő tagjait útjuk eredményéről. Másnap vagy harmadnap ismét Budapestre utaztak, ekkor Pullay Béla, Erdélyi Károly, Domonkos János, Homoki László, Rózsa Sándor, Horváth Gábor és M. Kiss Mihály ment egy gépkocsival és egy teherautóval, amelyen a megígért élelmiszert szállították. Ekkor azzal a személlyel tárgyaltak, akivel az összekötőknek kellett a kapcsolatot tartaniuk. Tájékoztatták a szovjetek felvonulásáról, amelyről a reptér katonai tanácsától tudtak. Azt a választ kapták, hogy a kormány is tud róla, és tárgyalnak a szovjetekkel a kivonulásról. Utána leadták az élelmiszert, majd kora délután visszatértek Kecskemétre. 96 Az Újpesti Forradalmi Bizottság küldöttsége, Győri Pál és Liechtenstein Sándor fegyvert és rádiót kért a hadtesttől. Előtte már jártak a repülőtéren is, ahol azt kérték, hogy szórjanak röpcédulát a szomszédos országok felett, de ezt természetesen nem teljesítették. Zalavári és Bárányi fegyverzeti főnök ellenezte a fegyverek kiadását, Bartos András azonban helyeselte. Zalavári József Gyulaitól kért utasítást, aki felhívta a minisztériumban Szűcs Miklóst, a hadműveleti csoportfőnök helyettesét, aki végül hallgatólagosan beleegyezett a fegyverek kiadásába. 97 Ezután egy zászlóalj felfegyverzéséhez elegendő fegyvert kaptak az újpestiek. Ez 500 puskát, géppisztolyt, golyószórót és a hozzávaló lőszert jelentette. Kaptak még egy kocsiba szerelhető rádiót is. 98 Kecskeméten tehát november l-jén győzött a forradalom. Az új közigazgatási szervekben megindult a szakszerüsödés, kialakult bizonyos mértékű munkamegosztás, ügyviteli rend, körvonalazódtak a hatáskörök. Az azonos típusú forradalmi szervek megpróbáltak közös álláspontot kialakítani, és erőiket egyesíteni. Jó példák erre a katonai tanácsok, az igazságügyi forradalmi bizottságok és a munkástanácsok vezetőinek a találkozói. A szovjet invázió előtti napokban Kecskeméten is megkezdődött a forradalom konszolidációja. A legfontosabb tényező, hogy a nagy katonai erőt képviselő hadtest a forradalom mellé állt Gyurkó elmenekülése után. A forradalmi szervezetekből kiszorult a korábban kompromittálódott, régi kommunista vezetés első vonala. Bizonyos befolyást azonban mindvégig megőriztek. A megyei és a városi forradalmi szervezet vezetői kompromisszumos megoldásként tölthették be tisztségüket. Tóth László és dr. Magócsi Géza tekintélye és integráló személyisége a jelek szerint a többség számára elfogadható volt az adott kö96 BKMÖL XXXII. 12. A Bács-Kiskun megyei 1956-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos iratok gyűjteménye (a továbbiakban: XXXII. 12.). 7/a. Életinterjú Pullay Bélával. Készítette: Orgoványi István 1998- és 1999-ben (a továbbiakban: 7/a.). 97 HL XI. 26/a. B. 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere. Szűcs Miklós tanúvallomásában tagadta, hogy engedélyt adott volna a fegyverek átadására. 98 HL XI. 26/a. B. 01/1959. Gyulai Mihály és társai-pere.
