1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

DOKUMENTUMOK

ra a személyi kultuszt és annak maradványait. A tiszta lap kérdése azt jelenti, hogy mindenki a saját területén végezzen számadást. Nézzen körül, hogy ezen a területen hogyan hajtják végre az értelmiségi határozatot, vannak-e olyanok, akik ezt gátolják. Foglalkozott a Losonczy [Géza]-Friss [István] vitával is. Nem tartotta szerencsésnek Friss elvtárs cikkét. Ez elvileg nagyon közeljár Matusek [Tivadar] elvtárs cikkéhez. Mód elvtárs ezután feltette a kérdést, hogy miután jó a júliusi kiindulópont, hogyan menjünk előre. Előrehaladásunkat meggátolja, ha nem számolunk le munkánkban a sztálini etatista módszerekkel, ha bátortalanul botorkálunk az új úton. Az egész nép ereje legyen a biztosíték, hogy hazánkban ne térhessen vissza a személyi kultusz, a dogmatizmus és a szektáriánizmus. A vitaindító előadáshoz elsőnek Ember János, a Kísérleti Gazdaság vezetője szólt hozzá. Hangoztatta, hogy sokkal többet gondolkozzunk és kevesebbet kopírozzunk. Úgy gazdálkodjunk, hogy tartsuk szem előtt adottságainkat. Sokan vannak még, akik lefelé kiskirályok, felfelé pedig hajbókolok. Lengyel Zoltán megyei bíró elítélte egyes funkcionáriusok úgynevezett „kitolási politikáját", amely az értelmiségieknél szellemi pangáshoz vezetett. Értelmiségünk legyen az előrehaladás motorja, s ezért teremtsük meg azokat a munkakörülményeket, amelyek közt jól tudnak dolgozni. Dr. Toponári Ferenc járási állatorvos hangoztatta, az értelmiség fizetésében helyt kell adni az anyagi érdekeltségnek. Kifogásolta, hogy a napi politikát visszük az iskolába, ezért a nevelők gyakran kénytelenek a tankönyvekbe lapokat ragasztatni, korábbi állításaikat revideálni s ezzel tekintélyüket is elvesztik a tanulók előtt. Helytelennek tartja az ingyenes állatorvosi szolgáltatást, majd figyelmeztetett arra, hogy a határozatok végrehajtását ellenőrizzük. Vajon ki kérte számon, hogyan hajtjuk végre a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatát a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emeléséről. Ezen a téren még semmi sem történt. Kardos János megyei bíró hangsúlyozta, hogy reális politikát folytassunk, ne pillanatnyi politikát. Kovács Lajos, a Nemzeti Bank területi irodájának a főnöke átlagbérezési problémákkal foglalkozott. Rámutatott arra, hogy jelentős eltérések vannak az értelmiségiek bérezésénél. Kifogásolta premizálási rendszerünket, mert nagyon sokszor azok részesülnek jutalomban, akik csak közvetve befolyásolják a termelést. A tsz-mozgalom kérdéseihez hozzászólva megállapította, hogy a tsz-tagok foglalkoztatásának módszere nem megfelelő, ezért sokhelyütt alacsony a munka termelékenysége. Dr. Magócsi Géza, a megyei bíróság elnökhelyettese felszólalásának első részében azzal foglalkozott, hogy a bírák hogyan látják az értelmiségi határozat végrehajtását. Hangoztatta, hogy az értelmiségnek az a kérése: 1. Adják meg a politikai biztonságot; 2. Az erkölcsi megbecsülését; 3. Az állandó javuló anyagi körülményeket. Kifogásolta, hogy a bírákat igen gyakran hol balra, hol jobbra ráncigálták és ez oda vezetett, hogy sok emberben megingott a törvény iránti tisztelet. A célítéletek sok emberre nagyobb büntetést mértek, mint az a bírói lelkiismeretnek megfelelne. Ezeknek az ítéleteknek a felülvizsgálatánál bízzák a rehabilitációt arra bíróra, aki az ítéletet hozta. Felvetette még, hogy a Kiskőrösi Járási Tanács volt elnöke ügyét is felül kell vizsgálni. Teremtsünk olyan légkört, hogy a bírók a belső nyomástól meg-