1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
Mivel annak, hogy a MEFESZ irányítását megszerezhessék esélye sem volt, így erről lemondtak. Más ifjúsági szervezetekre, így a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségére, a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetségre (FISZ), az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségére (EPOSZ), melyek amúgy is közel álltak a párthoz, a KISZ-be való beolvasztás sorsa várt. A működő diákszövetségeket szintén bekényszerítették a KISZ-be. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke november 9-én tért vissza Kecskemétre, és ebben az időszakban jelent meg ismét a városban Daczó József, Gyurkó Lajos és Arany László is. November 8-án a megyei tanácson megbeszélés volt, amelyen Kocher László vb-elnökhelyettes leszögezte, hogy a legfőbb államhatalmi szerv a megyében a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Kijelentette, hogy a munkástanácsoknak nincs joguk eltávolítani az igazgatókat, ehhez Mészáros László szakszervezeti képviselő azt is hozzátette, hogy a szakszervezetet sincs joguk feloszlatni, ugyanis az érdekképviselet a szakszervezet feladata, a munkástanács pedig igazgatási szerv lesz. A kormány is hasonló rendeleteket hozott, de csak két nappal később. A kormány összekötőt küldött a megyéhez, ennek mintájára a megye is küldött embereket a járásokhoz és a városokhoz. A kormányösszekötő a megyében Szabó Károly volt, aki részt vett a megyei tanács vb-ülésein. A vb a gazdasági feladatok ellátására közellátási bizottságot hozott létre, Varga Jenő vbelnökhelyettes vezetésével. Az országos közellátási biztos, Nyers Rezső hamarosan közellátási kormánybiztossá nevezte ki Varga Jenőt. A közellátási bizottság az ellátás biztosítása érdekében kereskedelmi megállapodásokat kötött a későbbiekben más megyékkel, illetve Jugoszláviával és Romániával, ahonnan szenet, fát, petróleumot, gázolajat és sót hozott. 185 A megye ekkor önálló külkereskedelmet folytatott a két szomszédos országgal, az exportkötelezettség alól pedig felmentést kapott. A megyei tanács vb november 21-i ülésén 18 kimondták, hogy a vb a Munkás-Paraszt Kormány programját elfogadja. Dallos hangsúlyozta, hogy a megyei tanács vb átmeneti szünetelése alatt a megyei forradalmi bizottság fenntartotta a rendet és a nyugalmat. A forradalmi bizottságoknak ezután főként tanácsadó szerepben kell működni, olyan politikai szervekként, amelyek együttműködnek a végrehajtó bizottságokkal, de személyi kérdésekben nem dönthetnek. 187 A megyei tanács vb intézkedett arról, hogy a járá600 vagon szenet, 10 000 négyzetméter táblaüveget, cementet, tejport kap megyénk a szomszédos Jugoszláviától. Visszatért megyénkbe a Vajdaságban járt megyei küldöttség. In: Petőfi Népe, 11. évf. 267. sz. (1956. november 13.) [3. p.] BKMÖL XXIII. l/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának (VB) iratai. Ülésjegyzőkönyvek (a továbbiakban: XXIII. l/a.). 7-27/1957. 1956. november 21-i ülés jkv-e. Érdemes feleleveníteni Dallos álláspontjának változásait a forradalmi bizottságokkal kapcsolatban. A forradalom első napjaiban, míg a megyében nyugalom volt, nem ismerte el ezeket. Október 26-án elutasította Daczó javaslatát a megyei forradalmi bizottság létrehozására. A kecskeméti felkelés leverése után, a megyei tanács vb október 28-i rendkívüli ülésén a vb-t nyilvánította a legfőbb államhatalmi szervvé, az alakuló bizottságokat tanácskozó szervvé degradálta. A budapesti fejlemények hatására 30-án létrehozták az ideiglenes megyei nemzeti bizottságot, ezt nevezve ki a legfőbb hatalmi szervnek, ezzel gyakorlatilag félre-dobva a vbt. A megyei forradalmi bizottság megalakulásakor Dallos kiszorult a testületből. A szovjet támadás után ismét a megyei vb lett a legmagasabb közigazgatási szerv a megyében.
