1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

sokban bizottságok vizsgálják meg a községekben végbement személyi változásokat, amelyről jelentést tettek a megyei vb-nek. A járási vezetők feladatul kapták, hogy derítsék ki a községi tanácstagok október 23-a utáni tevékenységét. Az alsóbb tanácsok végrehajtó bizottságai november végén mindenhol megkezdték működésüket - legalábbis a megye ezt jelentette a kormánynak. A községi forradalmi és nemzeti bizottságok a legtöbb helyen működtek a november 4-i szovjet támadás után is. A funkciójukba visszatérni szándékozó községi vezetők persze szorgalmazták a közigazgatási forradalmi szervek felszámolását, november hónapban azonban ehhez még gyenge volt a hatalom. A megyei vb leszögezte, hogy csak a tanácsok birtokolhatják a közigazgatási és végrehajtó hatalmat, és mellettük a nemzeti, forradalmi bizottságok - természetesen csak azok, amelyek nem fejtettek ki „ellenforradalmi" tevékenységet -, csak tanácsadóként működhetnek. November folyamán sok helyen a községi tanács vb-ket kiegészítették a forradalmi bizottságok vezetőivel, tagjaival úgy, hogy a vb létszámát általáben felemelték, és kooptálták a forradalmi bizottság tagjait. A forradalmi bizottságoknak azonban, főleg a nagyobb községekben, olyan nagy volt a társadalmi támogatottsága, hogy a megemelt létszámú vb-kben sok helyen többségbe kerültek a forradalmi bizottságok tagja, így tulajdonképpen a forradalmi bizottságokat egészítették ki néhány mérsékeltebb és népszerűbb korábbi vbvezetővel. Ez történt például Bugacon, ahol a községi tanács végrehajtó bizottságában a régi tagok közül csak hárman maradtak, a többi tizenhét tag a nemzeti bizottság soraiból került ki, a vb-elnöke pedig a községi nemzetőrség parancsnoka lett. Hasonló folyamat zajlott le más községekben, például Tiszakécskén, Izsákon, Lakiteleken és Orgoványon is. A városi tanács vb-kbe is kerültek be a forradalmi bizottságok tagjai közül. Kecskeméten a városi forradalmi bizottság elnöke, Tóth László, november 7-én városi vb-elnökhelyettese lett, Baján láttuk, hogy a nemzeti bizottság és a munkástanácsok több tagja is bekerült a vb-be. Kiskunfélegyházán a városi forradalmi bizottság elnöke, Czakó József, egészen 1957 februárjáig volt a városi tanács vb-elnöke. A 17/1956. sz. kormányrendelet feloszlatta a közigazgatási forradalmi bizottságokat, ezután lehet a tanácsok kizárólagosságáról beszélni. A tanács vb-kbe bekerült forradalmi bizottsági tagok 1957 elejéig tarthatták meg funkciójukat, akkor a racinalizálás során eltávolították őket. Néhány helyen, Orgoványon, Alpáron és Bugacon azonban december 5-e után is működött illegálisan a nemzeti bizottság. Heródek Jánost, aki a Orgoványon a nemzeti bizottság és a tanács vb-elnöke is volt egy személyben, december 19-én felszólította a járási tanács, hogy egyik funkciójáról mondjon le. December 31-én lemondott a nemzeti bizottság elnöki tisztségéről, de továbbra is megtartotta a vb-elnöki tisztségét. Ekkor szűnt meg a nemzeti bizottság, bár egyes adatok szerint ekkor új elnököt választottak, és tovább működött a testület. Heródek Jánost és a nemzeti bizottság tagjait végül 1957. január 22-én a tanácsházáról vitte el a karhatalom, amikor visszahelyezték a régi vb-elnököt a funkciójába.