Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Dunapataji végrendeletek 1738-1844

1832 k esztendei Martius holnap 20 k napján a jelenlévő testamentoma né­hai Czirok Istvánnak özvegye Tóth Erzsébet asszony őklme kérése és akarata következésében, őelőtte és István fia előtt feltöretvén, publicaltatott. Melyet is özvegy Czirok Istvánné asszony teljes erejében meghagyván, annak fog­lalatját és értelmét újra megerősítette, kérvén egyszersmind azt, hogy a testamentomlevél újra lepecsételtessen, és csak az ő halála után nyittasson fel többi gyermekei előtt leendő publicaltatása végett. Mely hogy így és nem másként történt légyen, bizonyítom. Patajon, mint feljebb. özvegy Czirok Istvánné, Tóth Erzsébet + Mielőttünk: Pataj Városa Bírája és Tek. Tanácsa Tóth József m. p. notar. Egykorú, kézzel irt, 2 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: (P. H.) 1824. d. 20 ;l Febr. Esküdt Czirok István testamentoma. N° 9. 1850 lk év 20 an Juni, hónapnak felolvastatott a testamentom, amikor Erzsébet, Sára, Zsuzsanna utódja nevében ugyancsak Sára, Terézia utódja Torkos Zsófia kijelentik, hogy ők a végintézeten meg nem nyugosznak, kik is a törvény rendes útjára igazíttatnak. Jegyzetté: Dúzs Lajos v. hit. jegyző. BKMÖL V. 320. a. Dunapataj nagyközség (1639-1'870-ig mezőváros) iratai; A mezőváros feu­dális kori iratai; Végrendeletek N° 9. 23. Dunapataj, 1824. május 7. Czirják Pál végrendelete 1824 k esztendei Május 7 kcn esküdt Czirják Pál őkegyelme a hirtelen tá­madt nyavalyáknak nyilaitól elerőteleníttetve ágynak esvén, bennünket alul­írottakat magához hívatott, és előttünk halála után gyermekei között netalán következhető viszálykodásoknak eltávoztatásának okáért hátrahagyandó ja­vai eránt való utolsó akaratát ép elmével következendőképpen jelentette ki. Ugyanis 1. Ősi funduson a testáló által építtetett ház eránt rendeli, hogy míg a fele­sége él, addig a gazdaságot is ő viselvén, a házban haláláig megmaradni jussa lészen, ennek pedig halála után Péter és Pálra száll, és ha együtt meglakhat­nak, azt kívánja a testáló, hogy együtt legyenek, de ha ez meg nem lehetne, Péter, Pál testvérét a házból becsű szerént kifizetheti, és Pálnak a becsű szerént leendő kifizettetésit el is kell fogadni. 2. A szálláskertnek fundusa szintén ősi lévén, az istállót benne már a tes­táló maga építette, ezt szintén Péter és Pál fiainak úgy hagyja, mint a házat, két egyenlő részekre felosztva, holott is ha együtt nem maradhatnának, egyik a másikat becsű szerént fizesse ki. N. B. Ezen két örökségekben noha ősiség vagyon ugyan, de minthogy a leánygyermekei magok önként lemondottak az ezekbeni való jussokról, mi­nekutána a testáló édesatyjoktól egy-egy, nevezetesen Anna leánya, Dani

Next

/
Oldalképek
Tartalom