Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Dunapataji végrendeletek 1738-1844
1832 k esztendei Martius holnap 20 k napján a jelenlévő testamentoma néhai Czirok Istvánnak özvegye Tóth Erzsébet asszony őklme kérése és akarata következésében, őelőtte és István fia előtt feltöretvén, publicaltatott. Melyet is özvegy Czirok Istvánné asszony teljes erejében meghagyván, annak foglalatját és értelmét újra megerősítette, kérvén egyszersmind azt, hogy a testamentomlevél újra lepecsételtessen, és csak az ő halála után nyittasson fel többi gyermekei előtt leendő publicaltatása végett. Mely hogy így és nem másként történt légyen, bizonyítom. Patajon, mint feljebb. özvegy Czirok Istvánné, Tóth Erzsébet + Mielőttünk: Pataj Városa Bírája és Tek. Tanácsa Tóth József m. p. notar. Egykorú, kézzel irt, 2 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: (P. H.) 1824. d. 20 ;l Febr. Esküdt Czirok István testamentoma. N° 9. 1850 lk év 20 an Juni, hónapnak felolvastatott a testamentom, amikor Erzsébet, Sára, Zsuzsanna utódja nevében ugyancsak Sára, Terézia utódja Torkos Zsófia kijelentik, hogy ők a végintézeten meg nem nyugosznak, kik is a törvény rendes útjára igazíttatnak. Jegyzetté: Dúzs Lajos v. hit. jegyző. BKMÖL V. 320. a. Dunapataj nagyközség (1639-1'870-ig mezőváros) iratai; A mezőváros feudális kori iratai; Végrendeletek N° 9. 23. Dunapataj, 1824. május 7. Czirják Pál végrendelete 1824 k esztendei Május 7 kcn esküdt Czirják Pál őkegyelme a hirtelen támadt nyavalyáknak nyilaitól elerőteleníttetve ágynak esvén, bennünket alulírottakat magához hívatott, és előttünk halála után gyermekei között netalán következhető viszálykodásoknak eltávoztatásának okáért hátrahagyandó javai eránt való utolsó akaratát ép elmével következendőképpen jelentette ki. Ugyanis 1. Ősi funduson a testáló által építtetett ház eránt rendeli, hogy míg a felesége él, addig a gazdaságot is ő viselvén, a házban haláláig megmaradni jussa lészen, ennek pedig halála után Péter és Pálra száll, és ha együtt meglakhatnak, azt kívánja a testáló, hogy együtt legyenek, de ha ez meg nem lehetne, Péter, Pál testvérét a házból becsű szerént kifizetheti, és Pálnak a becsű szerént leendő kifizettetésit el is kell fogadni. 2. A szálláskertnek fundusa szintén ősi lévén, az istállót benne már a testáló maga építette, ezt szintén Péter és Pál fiainak úgy hagyja, mint a házat, két egyenlő részekre felosztva, holott is ha együtt nem maradhatnának, egyik a másikat becsű szerént fizesse ki. N. B. Ezen két örökségekben noha ősiség vagyon ugyan, de minthogy a leánygyermekei magok önként lemondottak az ezekbeni való jussokról, minekutána a testáló édesatyjoktól egy-egy, nevezetesen Anna leánya, Dani
