Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)
TESTAMENTUMOK
Ketskeméten, az 1825-dik esztendei October hónap 25-dikén. Bakó Erzsébet, néhai Bimbó Tamás elmaradott özvegye saját kezem + vonása. Mi előttünk, mint ezen esetre meghívott bizonyságok előtt, Farkas Sándor m. p. adószedő. Előttem hites polgár Tóth József m. k. Simonyi János m. p. Ordinarius nótárius, ezen esetre megkért és bíróiképpen kiküldetett előtt. Az utolsó oldalon azonos írással: Bakó Erzsébetnek, Bimbó Tamás özvegyének testamentuma. Más írással: Praesentum die 26-a Octobris 1825. ad numenrum diarii 1495. Ujabb írással: Publicatum est die 17. Novembris 1830. ad numerum diarii 119. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: No. 3. 1825., F. 1. No. 3. 1825. Kétlapos irat, eredeti. A végrendelkező az 1827. április 30-án készült codicillusban néhány kisebb kiegészítést rögzített. 36. ÖZVEGY SZÁLAI PÁLNÉ RABI SÁRA TESTAMENTUMA 1826. január 31. Én, Rabi Sára Szappanos Szálai Pál elmaradott özvegye minekutána ez életben Isten jóvoltából 74 esztendőket eltöltöttem, érezvén testemnek gyengeségéből utolsó végemnek közelítését, végső rendelésemet szabad akaratom és régtől fogva meghatározott szándékomhoz képest ép elmével e következendőkben kívánom megtenni. Néhai boldogult férjem megtette ugyan a maga rendelését 1802-ik esztendő October 30-kán, de minekutána a környülállások is változtak, több okok is arra határoztak, hogy mint néhai férjemmel minden keresmény javaknak fáradtságos szerzésében együtt szerző tegyem magam szabad rendelését, melyhez képest világosságoknak okáért előre bocsájtom azt: 1. Hogy néhai férjem testamentumában említés tétetvén az 1-ső pont alatt az ősiségről. Azon ősiség abból állott, hogy néhai ipámtól, Szálai Páltól maradt egy házfundus, melyben csekély roskadt épület volt, mely elpusztíttatván, helyébe építettük férjemmel a mostani két szobából s pincéből álló hajlékot. Ennek teteje a nagy égésben megemésztetvén, ismét újra felállítottuk. Maradt még néhai ipámtól a város alatt lévő szőlőmben lévő két kis paszta szőlő. Én pedig atyai ősiségét kaptam osztályba a Budai közön Darányiak szomszédságában egy paszta szőlőt, két pasztát pedig férjemhez lett jövetelem után idegentől, kinek néhai atyám által eladódott, megváltottam magamhoz. Ezen ősiségnek becsárát néhai férjem 470 forintokban állapította meg. Ezen kívül minden meglevő javakat sok fáradtsággal s terhes szorgalommal szerzettem néhai férjemmel s tartottam meg özvegységemben. 2. Minekutána néhai férjem testamentumának 5. pontjában a két kisebb fiaknak adandó summa eránt akaratját meghatározta, azonban József kisebb fiam mag nélkül elholt, János pedig régen meghaladta a 22-ik esztendőt, mely az atyai testamentomban érdekeltetik, s a kitett summát kezéhez vévén, négy ökröknek, három lónak, gazdaságbeli holmiknak és készpénznek pótlékául lett ráadása után történt által vételével (mint mindezekről maga által adott írása