Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Ezek egy része szemléleti fogyatékosságból ered. Gyakori a nemzetiségi kér­dése elméleti összefüggéseiben való járatlanság, s az ebből eredő tévedés is. A Rádióban és Televízióban jelentősen bővült a nemzetiségi témával foglalkozó műsor. Jó kezdeményezések is voltak. Nem teljesült viszont a Po­litikai Bizottság határozatának az a pontja, amely szlovák nyelvű műsor su­gárzásának megindítását irányozta elő. V. Következtetések - javaslatok Következtetések A Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság és az MSZMP KB Politikai Bizott­sága 1968 szeptember 17-i határozatának és Agit. Prop. Bizottsága 1969 au­gusztus 5-i állásfoglalásának megvalósításáról készült jelentések tanulságait, az azokból levonható következtetéseket az alábbiakban foglalja össze: Hazánkban az elmúlt évek folyamán az állami és tanácsi szerveknek és a társadalmi szervezeteknek a nemzetiségi igényekkel, szükségletekkel való foglalkozása aktívabbá vált. A nemzetiségi lakosság öntevékenysége nyelvé­nek, kultúrájának ápolása, megőrzése érdekében fokozódott. Közéletünkben a nemzetiségi vonatkozású szükségletek iránti érdekelődés is mind erőteljeseb­ben segítette az internacionalista szellemű szocialista hazafiság elmélyülését. Alkotmányunkban a nemzetiségi jogok biztosítása pontosabb és szélesebb megfogalmazást nyert; a választásokon fokozottabb gondot fordítottak a nemzetiségi lakosság képviseletére. Megfelelő intézkedések következtében nőtt a nemzetiségi nyelveken foglalkozó óvodák, nyelvoktató iskolák, nem­zetiségi pedagógusok száma és megállt a nemzetiségi tanulók csökkenésének tendenciája. Több gimnáziumban megindult a nemzetiségi nyelvek második idegen nyelvként való tanulása. Föllendült a nemzetiségi népművészeti tevé­kenység: nagy sikerű országos rendezvények zajlottak le, számos új csoport alakult. Fokozódott a nyelvművelő tevékenység iránti érdeklődés: megindult a nemzetiségi nyelvművelő klub mozgalom, színjátszó, versmondó szakkö­rök jöttek létre. A nemzetiségi könyvtárügy kimozdult évtizedes stagnálásá­ból. A nemzetiségi párthatározatok helyességét, marxista-leninista eszmei megalapozottságát a gyakorlat minden vonatkozásban igazolta. Nemzetiségi politikánk nem szorul változtatásra, annak megvalósítása szervesen illeszke­dik a szocializmus építésének folyamatába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom