Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

vádjával léptek fel, követelték a délszláv szövetség nevének megváltoztatá­sát, hivatalos szerveink háta mögött igyekeztek kapcsolatokat kiépíteni a ma­gyarországi horvátokkal. Törekvésünk, hogy nemzetiségi vonatkozású kap­csolatokat csak illetékes állami szervek közbenjöttével tartunk fenn, jugo­szláv részről megértésre talált. A Matica Iseljenika helyett a magyarországi nemzetiségi kapcsolatok intézését állami szervre bízták. 13 Az NSZK részéről folyamatosan igen élénk a magyarországi németek iránti érdeklődés. Igen sok közlemény, könyv jelenik meg róluk. A legkülön­bözőbb szervezetek és intézmények, a legkülönbözőbb formában igyekeznek kapcsolatba jutni velük, a német szövetséggel. A mi magatartásunk az NSZK kapcsolatokkal szemben az, hogy hangsúlyozottan a szocialista NDK hatását igyekszünk elősegíteni a magyarországi németek körében. A nacionalista, szocialistaellenes behatolási kísérletek nemzetiségi terü­leten az elmúlt időszakban meghiúsultak. Annak ellenére, hogy egész nem­zetiségi tevékenységünk aktívabbá, nyíltabbá vált, mindössze néhány szlovák és délszláv értelmiségi megnyilatkozásában lehetett érzékelni, hogy hatott rájuk a kívülről szított nacionalizmus, s a Narodne Novine-ban jelentkezett nem helyénvaló reagálás. Tájékoztatás a nemzetiségi kérdésről A tömegtájékoztatási hálózat az elmúlt négy évben fokozottabb figyelmet fordított arra, hogy a lakosságot a nemzetiségi lakosság helyzetéről, nemzeti­ségi politikánkról tájékoztassa. Elméleti folyóirataink többet és gyakrabban foglalkoztak a témával, mint korábban bármikor. Hiányzik azonban a témával való folyamatos, rendszeres foglalkozás. Feltűnő, hogy az Ifjú Kommunista nem ír nemzetiségi politiká­ról, nemzetiségi lakosságunkról. Központi lapjaink közül elsősorban a Népszabadságban és a Magyar Hír­lapban tudatos, jó írások jelennek meg a nemzetiségi témáról. Hatékonyságu­kat az is növeli, hogy szerzőik a lap neves és tekintélyes egyéniségei. A megyei lapokban is nőtt a nemzetiségi anyagok száma. Főként az in­formációs műfajú anyagok dominálnak, viszont egy-két lapot kivéve kevés az olyan elemző, elvi vonatkozásaiban is sokrétű írások száma, amelyekkel a la­pok nemzetiségi politikánk torzításmentes megvalósításának aktív harcosaivá válhatnának. A helyes törekvések s az elért eredmények mellett a nemzetiségi témájú cikkekben nagyobb arányban fordulnak elő elméleti, olykor politikai hibák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom