Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A könyvtárügy a nemzetiségi közművelődésnek az utóbbi időkig gyenge pontja volt. A nemzetiségi könyvállomány alacsony számú, tartalmilag vitatható és elavult volt. 1970-ben minisztériumi költségvetésből 28 000 nemzetiségi nyelvű könyv került a nemzetiségi könyvtárakba. A Művelődésügyi Minisztérium 1972-ben a nemzetiséglakta helységek könyvtárainak segítése céljából 6 német, 4 szlovák, 4 délszláv és 1 román báziskönyvtárat jelölt ki; bázis könyvkereskedéseket bízott meg nemzetiségi könyvek árusításával, könyvtári könyvsorsjegyeket bocsátottak ki; Jugoszláviával, Csehszlovákiával könyvcseréket szerveztek. Az NDK ajándékkönyveket juttat el német területen lévő könyvtáraknak. Nem teljesen megoldott a báziskönyvtárak nemzetiségi szakember-ellátottsága és a rendszeres könyvellátás, könyvbehozatal. A megyei jelentések általában arról is szólnak, hogy a tájnyelvi nehézségek miatt a könyveket elsősorban csak az ifjúság olvassa. A nemzetiségi klubok és szakkörök új formák: a művelődési házak keretében szerveződnek, létezésük és működésük a közművelődés komplexebb formáját jelentik. Helyet biztosítanak a nyelvművelő törekvések kibontakozásának, a a honismereti és néprajzi szakkörök munkájához. Főképpen délszláv területen tapasztalhatók eredményes kezdeményezések, de korántsem alakultak mindenütt klubok, ahol az igények meglennének rá. A nemzetiségi közművelődés ügyét hátráltatta, hogy gyakran jelentkezett bizonytalanság a tekintetben, hogy kinek a feladata a szakmai, tartalmi segítség, az ellenőrzés vagy az anyagi ellátás. Ezen kíván segíteni az MM közelmúltban elfogadott határozata, amely fontos alapelvek leszögezésével, a nemzetiségi szövetségek és országos közművelődési intézmények feladatainak tisztázásával, a tanácsi szervek számára pedig irányelvek kibocsátásával kívánja szolgálni a nemzetiségi közművelődés fejlesztését. III. A nemzetiségi szövetségek tevékenysége A szövetségek munkájának elemzése alapján megállapítható, hogy azért s annyiban tudtak a magyar nép és a nemzetiségek kapcsolatainak elmélyítésében tényezővé válni - s utóbbiakat a szocializmus építésére mozgósítani mivel az MSZMP lenini, a teljes jogegyenlőséget biztosító nemzetiségi politikáját érzékelhetően fejezték ki a nemzetiségi lakosság körében. A választások időszakában például ajánlásokat tesznek nemzetiségi állampolgároknak az országgyűlésbe, illetőleg a tanácsokba történő megválasztására vonatkozóan. Politikai rendezvényeken, gyűléseken a nemzetiségek nyelvén beszédeket tartanak.