Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Széleskörű lehetőségeik vannak nemzetiségi kultúrájuk, művelődésük támogatására és fejlesztésére. A hagyományápolás, népművészeti kincsek gyűjtése és feldolgozása, a művészeti csoportok műsoranyaggal való ellátása, kulturális napok, körutak szervezése, nyelvművelő klubok és szakkörök ösztönzése és foglalkozási anyaggal ellátása sokrétű feladatot jelent a nemzetiségi szövetségek számára. Tevékenységük egyik legfontosabb része, hogy központi nemzetiségi kulturális intézmény szerepét kell betölteniük. Rendezvényszervezőkként ezt a központi szerepet el is látják. A nemzetiségi kulturális munka tartalmáról, színvonalának emeléséről, a helyi nemzetiségi kulturális szervezetek műsoranyaggal való ellátásáról való gondoskodásuk azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Kulturális, de politikai vonatkozásban is újszerű feladatuk a szövetségeknek, hogy vegyenek részt határokon túli nemzetiségi kulturális kapcsolatok kialakításában, valamint a határmenti megyék és a szomszédos országok közötti kapcsolatok kiépítésében. Az ezen a területen elért eredmények jelentősek. A nemzetiségi szövetségek vagy kezdeményezték a kapcsolatokat (pl. Békés és Arad megye között), vagy felkérésre közreműködtek azok kialakításában. A szövetségek művészeti együttesei - meghívás alapján - több alkalommal szerepeltek a szomszédos szocialista országokban. Viszonzásképpen együttesek, előadóművészek meghívását kezdeményezték, és megszervezték ezek magyarországi fellépését. Külön is említést érdemel a Nemzetiségek Központi Táncegyüttese, amely 1968 óta két-két alkalommal Jugoszláviában és a Német Demokratikus Köztársaságban s egy-egy alkalommal Csehszlovákiában, Tuniszban és Olaszországban vendégszerepelt. A nemzetiségi szövetségek 1969-ben megtartott kongresszusain alapszabályokat fogadtak el, amelyekben meghatározták a szövetségek célját, feladatait, tevékenységi formáit, szervezeti kereteit. Az alapszabályokban különös gonddal lettek megfogalmazva a társadalmi bázis szélesítésére irányuló feladatok. A kongresszusokon - már az alapszabály előírásai értelmében először vettek részt a nemzetiségi községekben választott küldöttek. Ezek közül választották meg a szövetségek társadalmi szerveit (országos választmány, titkárság, munkabizottságok), amelyek lehetővé tették a szövetségek munkájában a demokratizmus fokozottabb érvényesülését. A nemzetiségi lakosság igényeinek hatékonyabb érvényesülése érdekében az 1973 őszén sorra kerülő kongresszusokon az alapszabályok megfelelő módosításával tovább növekszik a választott szervek jogköre.