Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Nemzetiségpolitikai feladataink közül mind mostanáig hiányzik a KISZ feladatainak meghatározása. Az elmúlt években először került sor arra, hogy az Úttörő Szövetség napirendre tűzte a nemzetiségi feladatok megtárgyalását és pozitív határozatokat hozott a nemzetiségi úttörőkkel való foglalkozásra. A nemzetiségi politikában elhanyagolt terület az egyházak és a nemzeti­ségek kérdése. A kérdés fontosságát jelzi, hogy: a/ az egyházak nyelvművelő tevékenysége évszázadokon át komoly nemzetiségfenntartó tényező volt; b/ több megyei jelentés olyan megállapítást tesz, hogy a nemzetiségi lakosság erősebben ragaszkodik az egyházhoz, mint a magyar. II. Nemzetiségi politikánk művelődésügyi problémái A nemzetiségi politikának, de magában a nemzetiségi létnek is egyik leg­fontosabb, mondhatni sarkalatos kérdése a nemzetiségi oktatás, a nyelv és a kultúra ápolása, megőrzése. Alkotmányunk is külön kiemeli a nemzetiségi egyenjogúság mellett ezek biztosítását, nemzetiségi politikánk egészében is megkülönböztetett figyelmet fordítsunk erre a kérdésre. 1./ Az oktatásügyi kérdései A Politikai Bizottság vonatkozó határozatainak végrehajtásával a nemze­tiségi nyelven (is) foglalkoztató óvodák száma az 1968. évi 36-ról 90 fölé, az anyanyelvükön foglalkoztatott óvodásoké az 1968. évi 1340-ról 3100 fólé emelkedett, azaz mindkettő kb. két és félszerese a négy évvel ezelőttinek. Ez az eredmény az eddiginél rugalmasabb szervezeti intézkedéseknek köszön­hető elsősorban (pl. a csoportalakításhoz szükséges minimum leszállítása). Az anyanyelvet is oktató általános iskolákban a nyelvi órák számának heti 4-re emelése általában megtörtént. Az ilyen iskolák száma az 1968. évi 254­ről 290 fölé emelkedett, a bennük tanuló diákoké 18 200-ról 19 500-ra. A kétnyelvű (azaz részben nemzetiségi tannyelvű) általános iskolák alsó tago­zataiban is emelkedett a nyelvi órák száma és hatékonysága, bár ez iránt az iskolafajta iránt nem mutatkozik olyan fokú érdeklődés, mint az anyanyelvet is oktató, de egyébként magyar tannyelvű típus iránt. A nemzetiségi tannyelvű gimnáziumok száma változatlan, de a határozat értelmében egyes - nemzetiségek által sűrűbben lakott területek magyar tan­nyelvű gimnáziumban második idegen nyelvként lehetőség van a nemzetiségi nyelv tanulására, illetőleg 6 iskolában a nemzetiségi nyelvvel szakkör kereté­ben való foglalkozásra. A nemzetiségi iskolák pedagógusellátásának színvonalas megoldása ér­dekében több megye társadalmi ösztöndíjjal, a Művelődésügyi Minisztérium pedig - a felsőoktatás ezirányú erősítése mellett - nyelvországbeli részkép­zési lehetősége megszervezésével igyekszik az utánpótlás lehetőségét bizto­sítani. A már működő nevelők (számuk 1968 óta 643-ról 882-re emelkedett) továbbképzése külföldi előadók által vezetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom