Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
A Politikai Bizottság előírta a kétnyelvű feliratok, hirdetménynek ügyének megoldását. Ebben kétségtelen előrehaladás mutatkozott. Iskolák kulturális és közintézmények neve kilenc megye legtöbb nemzetiségi községében két vagy több nyelven van kiírva. Három megye jelzi, hogy kétnyelvű feliratok elhelyezése folyamatban van. A többi megyében - illetve az említetteknek is több községében - a jelentések szerint - a lakosság nem igényelte a nemzetiségi feliratot. Két dolog fékezi a kétnyelvű kiírások alkalmazását. A) Helyenként túlságosan mereven ragaszkodnak a lakosság igényének kinyilvánításához. B) A kormány elnökhelyettesének 1968. november 5-én kiadott utasítása túlságosan magasan, 50 százalékban állapította meg a nemzetiségi lakosság részarányát azokban a községekben, ahol kétnyelvű feliratok alkalmazása szükséges. Utcát, teret esetleg közintézményt alig néhány megyében, illetőleg ezeknek néhány községében, néhány helyen pedig úttörőcsoportot neveztek el nemzetiségi, illetőleg a nemzetiség nemzetét képviselő személyről. Szobrot a nemzetiség nemzetét képviselő kiválóságoknak két megyében (Békés és Baranya) állítottak. Több megye jelenti, hogy ilyen aktusra nem jelentkezett igény, többen beszámolójukban ki sem térnek erre a kérdésre. Nyilvánvalóan hátráltatóan hat e tekintetben az, hogy a nemzetiségi szórványok nem ismerik a velük egy nyelvet beszélő nemzetek történetét és kultúráját előrevivő nagyjait. Az elmúlt években a Hazafias Népfrontban fokozott jelentőséget nyert a nemzetiségi feladatokkal való foglalkozás. Az eredmények jelentősek. A nemzetiségi párthatározatokat az illetékes pártszervek irányításával a választott népfronttestületek megtárgyalták, feldolgozták, munkaterveikbe beépítették. A végrehajtás vizsgálatára rendszeresen visszatérnek. Pl. Vas, Bács, Baranya, Békés megyékben ezeknek a megtárgyalásához meghívják az illetékes nemzetiségi szövetségek képviselőit. A HNF országos, területi és helyi testületei mind a tanácsi és országgyűlési, mind a népfrontbizottságok újjáválasztása során - a szövetsége javaslatát is figyelembe véve, gondjuk volt rá, hogy a nemzetiségi arányuknak megfelelően kapjanak képviseletet a különböző választott testületekben. Egyes HNF szervek azonban még mindig nem fordítanak elég hatékony gondot a nemzetiségek tanácsi és tömegszervezeti képviseletének kérdésére, a kétnyelvű feliratok elhelyezésére. A FTNF-nek a nemzetiségi politika megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységét nagymértékben elősegítette, hogy az Országos Tanács titkársága 1971. május 18-án határozatot hozott a „népfront és a nemzetiségi szövetségek kapcsolatáról és a népfront feladatairól nemzetiségi politikánk megvalósításában". A népfrontmozgalom minden megyében politikai céljának tekinti a magyar és a különböző nemzetiségi lakosság közötti egyetértés, kölcsönös megbecsülés fejlesztését, a szocialista hazafiság, az állampolgári hűség erősítését, a barátság ápolását hazánk magyar és nemzetiségi lakosai, valamint a szomszédos népek között. A különböző nemzetiségű lakosok együttélése, együttmunkálkodása, kölcsönös megbecsülése megnyugtató.
