Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

iskolahálózat a jelentkező igényt kielégítette, és jelenleg is kielégíti. Más megyékben kielégítetlen igényeket tártak fel, s a nemzetiségi oktatás visszaesésének okait kutatva az asszimiláció és közömbösség mellett jelentős hiányosságokat is megemlítenek. A Pest megyei jelentés megállapítja: „... a régebbi hátrányos megkülönböztetések okozta bizalmatlanságot nem tudtuk még teljesen felszámolni, az irodalmi nyelv tanulása terhet jelent, nem mindenütt biztosítottak nyelvszakos nevelőt, a nemzetiségi foglalkozás többletmunkáját eddig nem díjaztuk, a nemzetiségi oktatás nem megfelelő módszerei és feltételei miatt eredménytelen a nyelvoktatás, és ez elkedvetleníti a szülőket, a járási művelődésügyi osztályok nem mindenütt rendelkeznek kellő tapasztalattal, a megyei tanács művelődésügyi osztálya nem végzett tudatos tevékenységet a nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek megteremtése és a nemzetiségi lakosság ez irányú igényének felkeltése érdekében". Több megyében is felmerül az a probléma, hogy a nemzetiségi gyerekek számára túlterhelést jelent - a magyar nyelven való tanulás és az orosz nyelv kötelező tanulása mellett - vállalni a nemzetiségi nyelv tanulását, amely irodalmi szinten a mi viszonyaink között nem is tekinthető egyértelműen anyanyelvtanulásnak. Az oktatásügy helyzetével kapcsolatban a megyék zömének jelentése alapján többé-kevésbé általánosítható problémákat a következőkben lehetne megjelölni: a) eléggé széles körű igény mutatkozik óvodai nemzetiségi foglalkozás bevezetésére, ám ennek sok helyen nemzetiségi óvónők hiánya miatt nem tudnak eleget tenni; b) a nemzetiségi pedagógusok nyelvi képzettsége gyakran nem kielégítő, tehát emelni kell a pedagógusok képzésének és továbbképzésének színvonalát; c) a körzetesítéssel gyakran megszűnik a nemzetiségi oktatás; d) a nemzetiségi iskolák túlságosan nagy szórtsága miatt - 3-4 megyét kivéve - megoldhatatlan igény a járásoktól, sőt megyéktől azt várni, hogy szakszerűen foglalkozzanak a nemzetiségi oktatásügy problémáival; e) az iskolák nemzetiségi pedagógusokkal való ellátottsága kevés megyében megoldott, s ebben szerepe van a káderpolitika hiányosságának is. A jelentések többnyire elismerőleg szólnak a nemzetiségi népművészeti csoportok tevékenységéről. Ezekben a csoportokban általában nemzetiségi és magyar fiatalok együtt szerepelnek, és egyesek igen szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Probléma, hogy - a jelek szerint főként megfelelő szakemberek elégtelensége miatt - e csoportok száma csökkenő tendenciát mutat. Különösen sajnálatos, hogy a gazdag, sajátos népművészeti hagyományokkal rendelkező Vas megyei szlovének körében - a megye jelentése szerint a lakosság gazdasági helyzetének romlása miatt - erősen visszaesett a népművészeti tevékenység.