Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

10. A nemzetiségek oktatási-kulturális helyzete javításához fent elhatározott intézkedések anyagi feltételeit a Pénzügyminisztérium 1969. január 1jétöl folyamatosan biztosítsa. Felelős: Pénzügyminisztérium Határidő: 1969. január 1. 11. Lehetővé kell tenni, hogy az idegen anyanyelvű magyar állampolgárok gyermekeiket anyanyelvüknek megfelelő keresztnévvel anyakönyveztethessék. Felelős: Belügyminisztérium Határidő: december 31. MOL M-KS 288. f. 20. cs. 548, ő. e. - Ötoldalas, géppel írt tisztázat, aláírás nélkül. 1 Lásd a 49. dokumentum 5., az 50. dokumentum 4., az 51. dokumentum 6. és az 56. dokumentum 3. számú jegyzetét. 2 Matica Hravatska. A legrégibb, ma is működő horvát nemzeti kulturális intézmény, jelentós könyv- és lapkiadó, művelődésszervező. 1842-ben alakult Zágrábban Matica Ilirska néven, 1874-től Matica Hravatska. Mind az I., mind a II. világháborút köveßen súlyos megpróbáltatások árán tudott fennmaradni. Az 1960-as évek második felében került a politikai események homlokterébe, amikor a horvát államiság és a köztársaság föderáción belüli érdekérvényesítésének törekvéseit képviselő ún. „horvát tavasz" mozgalom egyik első megnyilvánulásaként 1967. március 17-én a Horvát írók Egyesületével és 16 más művelődési és tudományos intézménnyel együtt közzétette A horvát irodalmi nyelv elnevezéséről és helyzetéről szóló deklarációt. Ebben a szerbhorvát, illetve horvátszerb nyelvi meghatározás helyett a szlovén, horvát, szerb és macedón nyelv teljes alkotmányos egyenjogúságát követelte, állást foglalva a nemzeti kisebbségek nyelvi jogai mellett is. Tevékenységének hatása kiterjedt a Horvátországon kívül élö horvátok körére is. Miután az országos pártvezetés - a JKSZ Elnökségének Karadordevón, 1971. december l-jén kezdődött kétnapos ülésén - leszámolt a köztársaság nagyobb önállóságát követelő horvátországi állami és pártvezetőkkel, a Matica Hravatskát betiltották, vezetőinek jelentős részét letartóztatták és bebörtönözték. Tevékenységét 1989-ben újította fel. 3 Matica Slovenska. A legrégibb és legnagyobb szlovák kulturális egyesület. Megalapításának gondolatát az újjászerveződő szlovák nemzeti mozgalom fogalmazta meg. Az 1862. augusztus 21-én császári rendelettel engedélyezett, majd 1963-ban szlovák értelmiségiek által létrehozott szervezet fontos szerepet játszott a szlovák nemzeti öntudat kialakításában. A magyar kormány a tevékenységében jelentkező pánszláv tendenciák miatt 1875-ben betiltotta. Működését Csehszlovákia megalakulását köveßen, 1919. január l-jén felújította, a művelődési és tudományos élet államilag támogatott fontos tényezője volt. A II. világháború után, a kommunista hatalomátvételt követően felszámolták tagsági hálózatát, tudományos tevékenységét pedig átirányították a Szlovák Tudományos Akadémiába. 1954-ben a szlovák nemzeti könyvtár szerepét betöltő állami, tudományos intézménnyé nyilvánították, majd nyomdával, kiadóval, központi irodalmi archívummal, muzeológiai, könyvtártani és bibliográfiai intézetekkel látták el, valamint a külföldi szlovákokkal való kapcsolattartásra alakult részleggel is rendelkező össznemzeti kulturális intézményé fejlesztették. Habár 1968-ban megindult tagsági bázisának felújítása, a Matica Slovenskáról hozott 1973. évi törvény tagság nélküli intézményként határozta meg. A rendszerváltást köveßen, 1989 novemberétől ismét megalakultak helyi szervezetei, és aktív politikai szerepet vállaltak a politikai jobboldalon. 4 Lásd a 47. dokumentumot.