Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ten nyer elhelyezést. Érvényesíteni kellene azt az elvet, hogy a nemzetiségi káderek - elsősorban a pedagógusok - nemzetiségi területen dolgozzanak. A káderképzésben is vannak negatív jelenségek, különösen az alsó tagozatos nevelők utánpótlásában (Például: délszláv területen 1962 óta egyetlen tanító sem végzett, annak ellenére, hogy minden évben van jelentkező. 1967-ben 6 jelentkező közül egyet sem vettek fel „zenei hallás hiányában"). A nemzetiségi szövetségek helye és szerepe A nemzetiségi szövetségek - az utóbbi években végbement változásokra tekintettel - kérik helyük és szerepük újbóli meghatározását. Ezzel kapcsolatban a következő fontosabb problémákat vetik fel: A nemzetközi kapcsolatok bővülésével a szövetségekre egyre több olyan feladat hárul, amely nemzetközi érintkezések felvételével, fenntartásával jár együtt. Miután a szövetségek e feladatkör betöltésére nem kaptak megbízást, kérik az ilyen jellegű teendőik meghatározását. Az az elvi irányítás, amelyet az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályától, valamint a Művelődésügyi Minisztériumtól kapnak, a szövetségek szerint az utóbbi években a minimálisra csökkent. Súlyos problémának érzik mindennapi munkájukban, hogy a nemzetiségi kérdésnek és a nemzetiségi politikának nincs központi felelős szerve. Véleményük szerint jelenlegi anyagi lehetőségeik sem állanak összhangban a velük szemben támasztott követelményekkel. Végül kifogásolják, hogy - a határozat ellenére - nem kaptak megfelelő elhelyezést a fővárosban. A nemzetiségi kérdés nemzetközi jellege Nemzetiségi politikánk komoly hiányossága, hogy nem vette kellően figyelembe a nemzetiségi kérdés nemzetközi jelentőségét, a szocializmus építése érdekében kihasználható nemzetközi lehetőségeit. Nem vont le megfelelő következtetéseket abból, hogy a nemzetközi kapcsolatok intenzívebbé válásával, nemzeti problémáknak, nacionalista tendenciáknak - a szocialista országokra is kiterjedő - jelentkezésével, valamint az imperialisták fellazítási taktikájának erősödésével a nemzetiségi kérdés jelentősége fokozódott. Ügyintéző szerveink esetenként elmaradt falvak jelentéktelen problémájaként kezelnek nemzetiségi ügyeket, szem elől tévesztve, hogy a nemzetiségi problémák figyelemmel kísérése és megoldása elsőrendű fontosságú, nemzetközi jelentőségű, országos ügy. Iskolapolitikánknak például módosítania kell azt az álláspontját, hogy a nemzetiségi tanulóknak az ismeretek többségét magyar nyelven kell elsajátítaniuk, mert ez boldogulásuk alapvető feltétele. Ezzel szemben gazdasági és kulturális életünknek egyaránt szüksége van a jugoszláv, román, csehszlovák