Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A legéletképesebbek a teljesen osztott és a diákotthonnal rendelkező tannyelvű, illetve nyelvoktató iskolatípusok. Néhány kis létszámú, részben osztott nemzetiségi tannyelvű általános iskola létezését a szülők ragaszkodása teszi szükségessé. Az oktatás színvonalának emelése érdekében a Művelődésügyi Minisztérium - a rendelettől eltérően - kisebb létszámú tanulócsoportok bontását is engedélyezi. A nemzetiségi iskolák tankönyvellátása az elmúlt 10 évben megfelelő módon fejlődött. A nemzetiségi iskolák számára 6 nyelven (német, román, szerbhorvát, szlovén, szlovák és magyar) 291 új tankönyv jelent meg, mintegy 25-30 ezer példányban. A jobb tankönyvellátás érdekében az illető baráti országokból behozott tankönyvek is segítették az anyanyelv tanításának színvonalasabbá tételét. (Itt jegyezzük meg, hogy sok esetben nehézséget jelent az oktatómunkában a tankönyvcsere útján felhasznált könyvek és a jóváhagyott tanmenet közötti eltérés.) A nemzetiségi iskolák számára közös tankönyvkiadás is folyik. (Például: magyar-szlovák-délszláv közös ábécéskönyv.) A nemzetiségi pedagógusok képzését megfelelő szervezeti keret biztosítja. A nemzetiségi óvónők képzése a soproni és szarvasi óvónőképző intézetben; az általános iskolák 1-4. osztályai részére a budapesti, a bajai és a debreceni tanítóképző intézetben; az általános iskolák felső tagozata részére a pécsi és a szegedi tanárképző főiskolán; a gimnáziumok részére szükséges nyelv- és irodalom szakos tanárok képzése az ELTE nyelvészeti tanszékein folyik. Az anyanyelvet oktató pedagógusok továbbképzése ugyan még nem teljesen megoldott, mégis az utóbbi években eredményesnek mondható, elsősorban a bel- és külföldi tanfolyamok rendezésével. Évente 25-30 fős pedagóguscsoportokat utaztatunk a megfelelő országokba, és ezek helyébe magyar nyelvet oktató tanárokat fogadunk Szlovákiából és Jugoszláviából. Nyelvtanulás céljából az NDK is fogad magyar pedagógusokat. Ilyen vonatkozású javaslatainkat Románia ez idáig nem fogadta el. II. A főbb problémák A magyarországi nemzetiségek számbeli megítélése A már ismertetett 1960. évi népszámlálási adatok szerint hazánknak 134 839 nem magyar anyanyelvű lakosa van. A népszámláláskor az anyanyelven kívül az állampolgárok nemzetiségét is összeírták, ezek szerint mindössze 53 894 volt a magukat német, szlovák, román vagy valamilyen délszláv nemzetiségűnek valló magyar állampolgárok száma. Nemzetiségi problémákkal foglalkozó szerveink szerint azonban az egyéni bevalláson alapuló statisztika nem tükrözi a tényleges helyzetet, mert Magyarország nemzetiségi lakossága jelenleg mintegy 400-450 ezer (200220 ezer német, 100-110 ezer szlovák, 20-25 ezer román, 80-100 ezer dél-