Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

lap munkájában erősen érződik a területtől való elszakadás: csak a külső munkatársaktól és a levelezőhálózattól kapnak területi anyagot. A délszláv lap egyik munkatársa, betegség miatt, szinte munkaképtelen. A Neue Zeitung főszerkesztője sem politikai, sem szakmai szempontból nem felel meg a követelményeknek. A szerkesztőség irányításának feladatait az 1963 októberében lefolytatott fegyelmi vizsgálat és az azóta több ízben megismételt figyelmeztetés ellenére sem végzi megfelelően. Vezetési módszere, munkatársaihoz való viszonya rossz. Közte és a szerkesztőség munkatársai között komoly elvi-politikai nézeteltérések vannak, amelyek a bizalmatlanságig fajultak, és gátolják a komoly munkát. Ebből következik az, hogy a kézenfekvő politikai lehetőségeket sem tudja a lap kihasználni, nincs benne politikai ütőképesség. A lefolytatott fegyelmi során, amelyet a tótvázsonyi német nyelvoktatásról írt merőben elferdített szemléletű cikk megjelenése miatt indítottunk a főszerkesztő és a szövetség főtitkára (a Társadalmi Szerkesztő Bizottság elnöke) ellen, bebizonyosodott alkalmatlansága. Leváltásával annak idején a Tájékoztatási Hivatal nem értett egyet. A fegyelmi vizsgálatot követő időben a stuttgarti Unsere Post című lapban több, a magyarországi nemzetiségi politikát bíráló cikk, továbbá olyan cikk jelent meg, amely kétségtelenül bizonyítja, hogy a szövetség és a szerkesztőség belső ügyeiről is tájékozottak. Éppen ezért azt javasoltuk, hogy e helyzetről tájékoztatást kapjon a Belügyminisztérium is.

8 A helyzet megoldása érdekében a főszerkesztő leváltása és új főszerkesztő beállítása, valamint a két státus betöltése folyamatban van. A német és a délszláv lapnál problémaként jelentkezett a magyarországi helységnevek írása is. A Neue Zeitung itt is túlzásokra ragadtatta magát: a magyar helységnevek kitekert, torzított használata annyira általánossá vált a lapban, hogy Sopron, Pécs, Szombathely, Gyula, Szeged stb. nevét még törtvonal után sem írták ki magyarul. Hosszas viták után egységesítettük a helységnevek írását mind a címben, mind a szövegben. A társadalmi szerkesztőbizottságokat a délszláv lap kivételével, ahol ez már korábban is megvolt, a szerkesztőségek 1962-ben hívták életre azzal a céllal, hogy segítséget, támogatást, javaslatot kapjanak tőlük munkájukhoz. A megválasztott szerkesztőbizottságok működtetésére azonban nem találták meg a megfelelő módot. Nem tudnak konkrét feladatot, megbízatást adni számukra. A bizottságok összetétele nem tükrözte a nemzetiségi lakosság összetételét, zömében pedagógusokból álltak. Hogy a bizottságokban a tsz-tagság, a tanács, a Hazafias Népfront is képviselve legyen, hiszen a lap feladata összetett, újabb választást javasoltunk a szerkesztőségeknek.