Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A legtöbb segítséget az olvasókkal való szorosabb kapcsolatok, az ankétok útján kapják a lapok. Ezeket esetenként a szövetségek valamelyik megmozdulásához kapcsolják, többségüket azonban önállóan vagy a megyei lapokkal közösen szervezik. Megszervezésük sok esetben nem hozza meg a várt eredményt, mert vagy a megszervezés rossz és a megjelentek egészen mást várnak, vagy ha tudják is miről van szó, csak az ifjúság, a tanulók mondják el véleményüket. Gyakran előfordul az is, hogy senki sem szól hozzá. Ennek oka az, hogy egyes vidékeken az irodalmi nyelvtől erősen eltérő nyelvet beszéli a nemzetiségi lakosság, a lapot éppen ezért nem olvassa, így véleménye sem lehet róla. Külső munkatársak, vidéki levelezők terén, a szlovák lapot kivéve, elég jól állnak a szerkesztőségek. A délszláv lap politikailag jó kapcsolatokat épített ki a megyei lapszerkesztőségekkel, ahonnan igen értékes helyszíni riportokat kap és a megyei, járási párt-, tanács- és Hazafias Népfront vezetőkkel, akik szintén írnak a lapnak egy-egy elvi vagy gazdasági kérdésről. A szlovák lapnál is megindult a levelezőgárda bővítése. A főszerkesztőkkel történt megállapodás értelmében, a középiskolát végzett növendékek bevonásával bővítik majd levelezőhálózatukat. A szerkesztőségi munka segítése érdekében a főszerkesztő elvtársakkal megállapodtunk a rendszeres szerkesztőségi tapasztalatcserék megtartásában. Itt megbeszéljük a területi és szerkesztőségi munka, a szerkesztőségi bizottságok működtetésének módját. Ezen túlmenően a főszerkesztők részt vesznek egymás társadalmi szerkesztőbizottsági megbeszélésein is. A lapok egyik fontos hiányossága az, hogy kevés bennük az elvi cikk, a kez deményezés és a rugalmasság

. Ennek okait főleg abban látjuk, hogy a területről beérkezett anyagot át kell dolgozni, sok esetben le is kell fordítani, közlésre alkalmassá tenni. Ez a munkaerejük nagy részét felemészti. A nemzetiségi szövetségek pártalapszervének munkája gyenge. Az alapszerv a VI. ker. pártbizottsághoz tartozik, amely sajátos problémáikkal - helyzetismeret hiányában - igen keveset foglalkozik. Hiányosság még, hogy a német és a román lap kommunistái nem tartoznak a nemzetiségi szövetségek pártalapszervéhez. Az e téren tapasztalható hiányosság és szervezetlenség érezteti hatását a szövetségek és szerkesztőségek politikai tevékenységében is. A cigánykérdéssel kapcsolatos munkánkat az MSZMP PB 1961. VI. 20-i határozata szabja meg.

9 E határozat értelmében a cigány lakosság átnevelésével kapcsolatos munkát a Művelődésügyi Minisztérium koordinálja, az e célból létrehozott 24 főből álló társadalmi bizottság segítségével.