Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

1 Rob Antal (1909-1965). Géplakatos, majd vasmunkás lett. 1937-ben belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. 1938-ban Pap Pállal Zágrábban beszerezték a JKP KB illegális nyomdáját. 1940 júniusától 1941 augusztusának közepéig a Horvát Kommunista Párt Zágrábi Helyi Bizottságának titkára. 1941-ben kizárták a pártból a HKP, illetve a JKP Központi Bizottsága között kialakult viszonyok, valamint a kerestineci tábor foglyainak kiszabadítására - 1941 júliusában - indított akció sikertelensége miatt. 1942 elején Budapestre távozott, és bekapcsolódott a magyarországi ellenállási mozgalomba. 1943-ban letartóztatták, és Szombathelyen kétévi fegyházra ítélték. Vácott ismerkedett meg a magyar kommunista párt több tagjával, fogságából megszökött, s Újpesten partizáncsoportot alakított. 1945 tavaszától az MKP központi szervezési osztályán lett instruktor, 1946-ban a Szlávok Antifasiszta Frontjának vezetője. Az 1947. évi országgyűlési választásokon az MKP listáján indult, és parlamenti képviselő lett. A Kominform Jugoszláviát elítélő határozatával nem értett egyet, a kért nyilatkozat közzétételét megtagadta. 1948. július 2-án éjjel Brankov segítségével hagyta el Magyarországot. Az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága 1948. július 5-6-i rendkívüli ülésén kizárta a pártból. Jugoszláviában szövetségi parlamenti képviselővé választották, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tisztségviselőjeként dolgozott. 2 A mondatot tollal aláhúzták, és mellé a margóra kérdőjelet tettek. 3 A nemzetiségi iskolákban 1950-5l-ben használt tankönyvek kimutatása megtalálható - In: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből II. 1954-1972. Összeállította és a bevezetőt írta Kardos József és Kornidesz Mihály. Budapest, 1990. 173. 4 Címe: Nas Pionier. Az 1949-ben „elindult" Nasa Sloboda szlovák nyelvű hetilap mellékleteként jelent meg 1952-ig, majd önálló hetilapként működött. Szerkesztői: Bartsek Ferenc, Boldoczky János. Lásd még az 5. dokumentum 5. számú jegyzetét. 5 A bekezdés első öt sorát utólag tintával, a szöveg mellett húzott függőleges vonallal is kijelölték. Száva (1169-1236) szerb szent, eredeti neve Rasztko. 1169 körül született, és 1236-ban Tirnovóban halt meg. Nemanjics István király öccse volt, a Száva nevet kolostorba lépésekor vette föl. Bátyjával együtt az első szerb írók közé tartozott, megírta apjának Nemanja Istvánnak életét. Apjával együtt megalapították Atosz hegyén a hilendári kolostort, mely sokáig a szerb irodalom müvelésének központja volt. Száva alapította a független szerb egyházat, melynek ő volt az első érseke (1219-1233). Érsekként nyolc püspökséget és sok iskolát alapított, ezért a szerbek mint az iskola védőszentjét is ünneplik január 27-én. 7 A „templomban használja anyanyelvét, az iskolában azonban a magyar nyelvhez ragaszkodik" szövegrészt utólag tintával aláhúzták. 8 Az „osztatlan" szó tintával bekarikázva. 9 A mondatot utólag tintával aláhúzták. 2. Pécs, 1952. május 19. Neducsics Dragutin

1 szakfelügyelő tervezete a Baranya megyei délszláv iskolák fejlesztéséről Felszabadulás után Baranya megyében is megindult a délszláv anyanyelvű oktatás. Ahol csak sikerült, megnyílottak a délszláv iskolák. Ezek mind kivétel nélkül kis létszámú, teljesen osztatlan iskolák voltak. Nyílottak délszláv iskolák olyan községekben is, ahol a délszláv lakosság és tanulók kis létszáma miatt nem voltak meg a feltételek az iskola fejlesztéséhez. Ezek az iskolák nagyobbrészt már teljesen lemorzsolódtak, megszűntek, mind pl.: Belvárdgyula, Erdősmárok, Szőkéd, Monyoród, Magyarbóly stb. Ezeket az