Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

iskolákat azért emelem ki, mert igen rossz képet kapnánk a délszláv iskolák fejlődéséről, ha számításba vennénk ezeket az eleve lemorzsolódásra ítélt iskolákat, amelyeket a felületes szemlélő, az ellenség mínuszként könyvel el. Azokban a községekben, ahol nem sikerült délszláv tanítási nyelvű iskolát szervezni, ott be lett vezetve az anyanyelv oktatása tantárgyként, heti egynéhány órában. Pl.: Pécsudvard, Pogány, Drávasztára stb. Egyes községekben a délszláv tanulók kis létszáma miatt vagy bizonyos nehézségek miatt nem lehetett bevezetni az anyanyelv oktatását sem. Pl. Maráza, Lothárd, Birján stb. így alakultak ki a főleg két típusú délszláv iskolák. 1. Délszláv tanítási nyelvű iskolák. 2. A délszláv nyelvet tantárgyként tanító iskolák. Ebben az 1951-52. iskolaévben létrejött egy harmadik típusú, magyar-délszláv tanítási nyelvű iskola is, amelyben a humánus tantárgyakat délszláv nyelven, a természettudományi tantárgyakat pedig magyar nyelven tanítják. Ez az iskolatípus a szülők kívánságára jött létre. Pl. Alsószentmártonban. Természetesen ez csak átmenet a délszláv tanítási nyelvű iskolatípushoz. A délszláv iskolák gerincét a délszláv tanítási nyelvű iskolák képezik. Ha megnézzük a délszláv iskolák fejlődését az elmúlt 5-6 év alatt, meg kell állapítanunk, hogy míg a délszláv nyelvet tantárgyként tanító iskolák elég szépen fejlődtek és szaporodtak, addig éppen a délszláv iskolák gerincét képező délszláv tanítási nyelvű iskolák nagyobb része egy helyben topogott, vagy évről évre morzsolódott, számuk csökkent. Pl. Mohács, Olasz, Versend, Magyarsarlós, Nagykozár, Szalánta, Németi, Kásád, Személy. Ami szintén lényeges, a délszláv tanítási nyelvű iskolákban működő nevelők (gondolom, osztatlan iskolákban) előrelátása nem derülátó. Szerintük a VIII. osztályból a tanulók kimennek, de utánpótlásra nincs nagy kilátás. A délszláv tanítási nyelvű iskolák nemcsak lemorzsolódását kell megakadályoznunk, hanem különösen éppen ezeket kell továbbfejlesztenünk. Ezért meg kell alaposan vizsgálnunk, miért nem tudtak, illetve nem tudnak ezek az iskolák fejlődni, vagy miért morzsolódtak le. Ennek több oka is van. Egyes nevelők rossz munkája, gyenge szakmai felkészültsége, az ellenség munkája, stb. De nemcsak ez az oka. Van itt egy másik ok is, szerintem igen lényeges, amely mellett nem mehetünk el hunyott szemmel, hanem alaposan meg kell vizsgálnunk, és dönteni kell felette. Ez az ok pedig az, hogy délszláv tanítási nyelvű iskoláink sorra mind teljesen osztatlanok, és hogy a teljesen osztatlan nyolc osztályos, egy tanerős délszláv iskolák nem nyújthatnak annyit, mint egy teljesen, vagy részben osztott szakrendszerű, ha mindjárt magyar tanítási nyelvű iskola is. Nem beszélve arról, hogy ilyen teljesen osztatlan iskolákban