Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

dázási szándék részben kényelmességből, részben abból adódott, hogy egyes elvi vagy gyakorlati kérdésekben kialakult álláspontot nem voltak képesek magukévá tenni. A munkaértekezleten a megalakított társadalmi bizottságokban a nemzetiségi lakosság számottevő képviselőit válogatták ki, akik segíteni tudják a nemzetiségi lakosság körében végzendő politikai és kulturális munkát. A munkaértekezleteken 121 felszólalás hangzott el. A hozzászólók zömében helyesen egészítették ki a beszámolókat, s a feladatokat megértve, helyesen foglaltak állást. Az idősebb felszólalók a múltról beszéltek, a nemzetiségekkel való bánásmódról, a kettős elnyomásról, a felszabadulás óta egyre inkább kialakuló testvéri összefogásról, és a helyi példákkal igazolták, hogy megvalósult a nemzetiségek teljes politikai, társadalmi és állampolgári egyenjogúsága. Szinte kivétel nélkül hangsúlyozták az egyetértést, mely a szocialista fejlődés során magyarok és nemzetiségiek között kialakult. Rámutattak a tszekben, az üzemekben és bányákban folyó közös munka nevelő és barátságalakító hatására. Csaknem valamennyi felszólaló leszögezte, hogy a fö feladat a szocialista társadalom építése, s minden más kérdést ennek kell alárendelni, beleértve a nemzetiségi kérdést is. Kifejtették, hogy a nemzetiségi kérdés az általános és emberi haladás kérdésének nem központi, hanem egyik jelentős részkérdése. Hangsúlyozták, hogy akik a nemzetiségi kérdést a szocializmus építésének ügyétől elvonatkoztatva kívánják kezelni, úgy ezek útja a nacionalizmushoz, a munkásosztály ügyének, az internacionalizmusnak elárulásához vezet. Értékelték a szövetségek munkáját, helyeselték, hogy a szövetségek az ellenforradalom leverése óta egyre inkább rátértek a kultúrkörutak mellett a tömegpolitikai munkára, és elmondták, hogy a szövetségek politikai és kulturális munkájukkal segítették a falu szocialista átszervezését. Helyesnek tartották, hogy a szövetségek szembeszálltak a tsz-szervezések során az egyes helyeken megnyilatkozó nemzetiségi elkülönülő törekvésekkel. Beszéltek a szövetségek további feladatairól, hogy miként segítheti, a szocializmus építésének meggyorsítását, a termelőszövetkezetek megszilárdítását. A felszólalók igényelték a nemzetiségek között végzett népművelési és művészeti munka színvonalának további javítását, s annak szocialista tartalommal való megtöltését. Igényelték a nemzetiségi sajtók színvonalasabbá, agitatívabbá tételét. Kérték a nemzetiségi sajtó terjesztésének segítését. Felhívták a figyelmet a még fellelhető kispolgári, nacionalista nézetek maradványaira, az ebből keletkező még található nemzetiségi torzsalkodásokra. Beszéltek a visszahúzó erőkről, a vallásosságról, melyet ellenséges elemek kintiek és bentiek - akarnak megnyergelni, és ezen keresztül megbontani a kialakuló egységet.