Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Beszéltek az államhatalmi, a választott és tömegszervezetekben való részvételükről, a gazdasági vonalon elért eredményeikről. Akadt azonban néhány hibás elvi álláspontból fakadó hozzászólás is, amelyek továbbra is a nemzeti lét és tudat megőrzését tartották fő feladatnak. Hangzottak el olyan panaszok, hogy a nemzetiségi fiatalság nagy része nem ismeri anyanyelvét, ezért az anyanyelv elsajátítását kívánták fő feladatként kimondani. Akadt néhány felszólaló, aki a volt vagy vélt sérelmeket túlhangsúlyozta. Irreális követelések is hangzottak el, pl. a németeknél egy-két felszólaló a házkérdést vetette így fel, a délszláv és szlovák értekezleten pedig ahogy a Kossuth rádió nemzetiségi nyelvű adásainak hiányát sérelmezték. Az egyes elvileg hibás felszólalásokat más felszólalók javították ki. Felszólalások értékét emelte az őszinte hang, csupán a délszláv értekezleten volt tapasztalható néhány nem jószándékból fakadó felszólalás. a) Román szövetség munkaértekezlete Időrendben a Gyulán, március 26-án rendezett román munkaértekezlet volt az első. A munkaértekezleten megjelent 104 delegált és 24 meghívott funkcionárius. A Központi Bizottságot és a népfront elnökségét Harmati Sándor

3 elvtárs képviselte, és mondott beszédet. Képviselve volt a KB Tudományos és Kulturális Osztálya, megyei és járási pártbizottságok, népfront- és tanácsszervek. A főtitkár-beszámoló jó volt, fele arányban román és magyar nyelven történt. A beszámolóhoz 19 nemzetiségi dolgozó és 8 meghívott szólt hozzá, a hozzászólók főként a tsz-ek megszilárdításának problémáival foglalkoztak. Általában elégedettség, sőt az eredmények feletti büszkeség hatotta át a felszólalókat. Sajátos nemzetiségi probléma jóformán nem merült fel, legfeljebb olyképpen, mint azt egy magát román nemzetiségűnek valló veterán elvtárs mondotta (magyarul, mert románul nem tud), ilyenformán: „Mi román nemzetiségűek becsületes, szocializmust építő magyar dolgozók vagyunk." Végezetül 30 tagú társadalmi bizottságot hoztak létre. b) Német szövetség munkaértekezlete Április 8-9-én tartották meg a német szövetség munkaértekezletét. Az értekezleten 112-en vettek részt. A német szövetségnek ez volt az első országos jellegű tanácskozása. A központi bizottságot Benke Valéria

4 elvtársnő, a népfrontot Harmati Sándor elvtárs képviselte. Benke elvtársnő részben német nyelven megtartott beszéde nagyban hozzájárult az értekezlet sikeréhez. A főtitkári beszámoló bátran nyúlt a hazai német nemzetiség problémáihoz, a két világháború közötti és a felszabadulás utáni helyzethez. Foglalkozott a németek körében meglévő erős asszimiláció