Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

évi népszámlálás német anyanyelvi, illetve nemzetiségi bevallását tette. A felszabadulás utáni években végrehajtott magyar-szlovák lakosságcsere is fokozta az adatok megbízhatatlanságát. A fentiek miatt a népesség anyanyelvi megoszlására vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal - csupán tájékoztató jellegű - becslésekkel rendelkezik. E becslések alapjául elsősorban az 1930. és 1941. évi népszámlálás anyanyelvi és nyelvtudási eredményei, valamint a ki-, illetve áttelepülésekre vonatkozó adatok szolgáltak. A jelentés összeállításához felhasználtuk az 1955. év novemberében mintegy 100 településen végzett helyszíni tanulmány eredményeit. A jelentésben a népesség anyanyelvi megoszlására vonatkozó 1955. évi adatok az 1955. január 1-jei állapotnak megfelelő becslések. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország területén becslés szerint, jelenleg mintegy 420 000 nem magyar anyanyelvű személy él, számuk az ország lakosságának 4,3%-a. A nem magyar anyanyelvűek nemzetiségi megoszlása a következő: német anyanyelvű 220 000 52% szlovák anyanyelvű 60 000 14% délszláv anyanyelvű 45 000 11% román anyanyelvű 15 000 4% cigány anyanyelvű 50 000 12% egyéb nem magyar anyanyelvű 30 000 7% Az 1949. évi népszámlálás mindössze 128 800 nem magyar anyanyelvű személyt vett számba, mivel főleg a népszámlálást megelőző ki- és áttelepítési intézkedések utóhatásaként a nem magyar anyanyelvűek nagy része magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Az 1941. évi népszámlálás az ország jelenlegi területén 660000 idegen anyanyelvű személyt írt össze. A felszabadulás óta ezeknek a száma, a mintegy 170 000 főnyi német kitelepítés, a 71 000 főnyi szlovák áttelepítés, nagyobb számú, főleg német személy Nyugatra távozása, a természetes fogyás (öregek fokozatos kihalása) és - különösen a városiasodás és iparosodás következtében jelentősebb - magyarosodási folyamat következtében csökkent. 1941 és 1955 között legjelentősebb a német anyanyelvűek számának csökkenése (255 000 fő, 54%) volt, aminek kb. 2/3-a a kitelepítésre, kb. 1/3-a egyéb tényezőkre (önkéntes Nyugatra távozás, természetes fogyás, magyarosodás) vezethető vissza.