Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A szlovákok jelenlegi, becsült száma mindössze 16 000-rel alacsonyabb az 1941-ben számbavettnél, bár a magyar-szlovák lakosságcsere alkalmával 71 000 személy hagyta el az országot. Ennek oka az, hogy a felszabadulás előtt valószínűleg a ténylegesnél kevesebben vallották magukat szlovák anyányelvűeknek, s hogy az 1945-1949. évben történt áttelepítéskor nemcsak szlovák anyanyelvű személyek költöztek Csehszlovákiába. A délszláv és a román anyanyelvűek száma lényegileg változatlan maradt. Jelenleg mintegy 50 000 cigány él az országban, a cigány származásúak szá­ma - egy 1941. évi számbavétel szerint - 100-120 ezerre tehető. Cigány nem­zetiségűnek 1941-ben 27 000, 1949-ben 38 000, cigány anyanyelvűnek 1949­ben 21 400 személy vallotta magát. A nemzetiségi adatok szerint 1941-ben a nem magyar anyanyelvűek egy ré­sze magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 1941-ben a 660 000 idegen anyanyelvű személyből 260 000-en voltak magyar nemzetiségűek. Jelenleg a nem magyar nemzetiségűek száma kb. 200 000-re tehető. Az egyes nemzetiségek kulturális szövetségei a nemzetiségekhez tartozók számát a valószínű helyes adatnál jóval magasabbra becsülik; így e szövetsé­gek szerint jelenleg 250 000 német, 150 000 szlovák, 80 000 délszláv és 25 000 román nemzetiségű személy él az országban. A nem magyar anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek számának pontos meg­állapítását nehezíti a létszámukat állandóan csökkentő magyarosodási folya­mat. Ez valamennyi nemzetiségnél jelentkezik, különösen pedig a városok­ban és a városok körüli és ipari településeken élő személyeknél. Gyakori az a jelenség, hogy csupán az öregek használják rendszeresen a nemzetiségi nyel­vet, a munkaképes korúak két nyelven (magyarul és a nemzetiségi nyelven) beszélnek, a gyermekeket pedig - különösen német településeken - csak ma­gyarul tanítják. A kisszámú zárt nemzetiségi községekben a magyarosodás sokkal kisebb mérvű. Magyarország 3257 községének és városának kb. 10%-a tekinthető nemzeti­ségi településnek (323 település, csaknem kivétel nélkül községek), tehát olyannak, ahol a lakosságnak több mint 20%-a nem magyar anyanyelvű. E települések 2/3-ában a németek (222 község), 16%-ában a délszlávok, 11%­ában a szlovákok aránya haladja meg a 20%-ot. E 323 település között mind­össze 82 olyan község van, ahol a népesség több mint fele nem magyar anya­nyelvű. Összesen 1200 községben (és városban) van 20 főnél nagyobb zárt cigánytelepülés. A nemzetiségi települések 79,3%-a rendelkezik mozival (országos átlag 71,0%), 83,9%-ában van a villanyvilágítás bevezetve (országos átlag 71,4%). A települések orvosellátottsága a települések nagyságától függ: a kisebb tele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom