Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

tálya és esetleg a Nemzetiségi Kulturális Szövetségek ügye volt ezideig, és nem kaptak kellő segítséget egyéb állami-, párt- és társadalmi szervektől. b) A nemzetiségi iskolák érvényben lévő tantervei utólagosan, a már megírt tankönyvek alapján készültek el, a tankönyvek függvényei; nem adnak egységes, átgondolt alapot az egyes osztályok oktatási-nevelési célkitűzéseinek megvalósításához. A tantervek a sajátságos nemzetiségi jelleget nem veszik megfelelően figyelembe (pl. a német nyelvoktató iskolák alsó tagozatának tanterveiből hiányzanak a hazai német népmesék, gyermekdalok és gyermekjátékok, a felső tagozati tantervekben nem kapnak helyet a német nemzetiség történelmi haladó hagyományai és haladó kultúrájának kincsei stb.). A tantervi anyag általában túlméretezett (pl. a német tantervben az összes igeidő használata). A tantervek alapján kiadott tanmenetek csak az osztott és részben osztott iskolák számára készültek el, így nem adnak segítséget a zömében 1-2 tanulócsoportos nemzetiségi iskolák pedagógusai számára. Nagy szükség lenne megfelelő tantervi utasításokra és anyanyelvi-módszertani kézikönyvre. A nemzetiségi anyanyelvű iskoláknál használatos tankönyvek a magyar tankönyvek fordításai (kivételt képeznek a nemzetiségi irodalmi és nyelvkönyvek). Komoly eredményként könyvelhető el a nemzetiségi iskolák részére a felszabadulás óta kiadott 194 db tankönyv és tankönyvpótló jegyzet. (A jelenleg használatban lévő tankönyvek közül 88 délszláv, 3 német, 43 román és 42 szlovák.) Egyes osztályokban azonban még ma is van tankönyvhiány (pl. román és szlovák V., VI. osztályos számtan, V. osztály: természetrajz, összes énekkönyvek hiányoznak). Különösen megmutatkozik ez a középiskolákban (gimnázium I—II. oszt. matematika, szlovákoknál a történelem és szlovák nyelv és irodalom tankönyvek stb., tanítóképzőknél: lélektan, neveléstan, I-IV. oszt. matematika stb.) A nemzetiségi nyelv- és olvasókönyvek egyes osztályokban nehezek, nem veszik eléggé figyelembe a gyermek életkori sajátságait, értelmi színvonalát (pl. I. oszt. délszláv tankönyv). A sok hosszú, a gyermektől távollévő olvasmányok nem szerettetik meg a tanulókkal az egyes tantárgyakat (délszláv földrajz VI. oszt.). A fordítások nem elég körültekintéssel készültek (VII. oszt. román irodalom, VII. oszt. történelem stb.). A nyelvoktató iskolák részére készült könyvek ugyancsak nehezek, nem kötik le a gyermekek figyelmét (pl. felső tagozati délszláv olvasókönyv, német VVIII. oszt. olvasókönyv, I—II. oszt. beszélgetési anyag stb.). Ezek a könyvek nem szolgálják eléggé az anyanyelv megszerettetését. Különösen egyhangúak azok az olvasmányok, melyek mai életünk szépségeit hivatottak bemutatni (szocialista építés, a tanulók mozgalmi élete stb.).