Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

lyen ez alól, másik helyen az alól van kivétel. Általában egymás között saját anyanyelvüket használják, s csak hivatalos helyen beszélnek magyarul. Bár előfordul az is, hogy párt, vagy tanácsrendezvényen anyanyelvükön szólalnak fel.

3 Szívesen használják anyanyelvüket egymás között, ha idegen van jelen. Nyelvismeretükre inkább a magyarosodás a jellemző, vagyis az, hogy inkább és többen beszélnek magyarul, mint nemzetiségi nyelven. Jellemző az is, hogy nem az irodalmi nemzetiségi nyelvüket beszélik, hanem a szlovákok a tótot, a németek a svábot. Megyénkben inkább az asszimilációs folyamat áll fenn, és ezt természetesnek is tartják. Disszimilációs folyamatról nem beszélhetünk, vagy csak 2-3 községünkben, igen kis mértékben. Csak ennyi helyen találkoztam azzal, hogy egymás között lépnének házasságra, és nem mernek nősülni más faluba, vagy magyar családhoz. A nemzetiségiek között folyó politikai munka Tervszerű, céltudatos politikai munkáról, ami külön a nemzetiségiek felé folyna [sic!], nem beszélhetünk. Ennek oka az, hogy az ismertetett számszerűségek ellenére, erős magyarosodással találkozunk. Ezt a dolgozók nagy része természetesnek tartja. Nem merül fel annak a szükségessége, hogy a dolgozók felé folytatott általános politikai munka közepette, mi külön politikai vonalat vigyünk nemzetiségiek felé.

4 Erre nincs példa az érdekelt járási pártbizottságoknál sem. A nemzetiségieknek számító dolgozók egyetértenek pártunk politikájával, és aszerint dolgoznak. Természetesnek találják azt, hogy ha némelyik dolgozó nem tud magyarul, elmondhatja véleményét anyanyelvén is, megértésre talál. Ebben nem akadályozza senki. A nemzetiségi községekben mindenhol a párttitkár és a tanácselnök beszéli a magyar és a nemzetiségi nyelvet. Ez maga jó hatással van.

5 Mindezek alapján olyan kérdésekre, hogy az agitáció, a pártoktatás, a gyűlések, a pártnapok folynak-e nemzetiségi nyelven, jelennek-e meg nemzetiségi plakátok, s mit ír erről a megyei lap - nemleges választ kell adnunk. Ugyanígy nemleges a DISZ, s a többi tömegszervezetek ilyen irányú munkája is. Pl. a tanácsok vonalán így tükröződik a megyei helyzetünk. A tanácsokban mindenütt ott vannak a nemzetiségiek. Van pl. megyei tanácstagunk is, Vanyarc nemzetiségi községből. Ezek azonban nem úgy lettek megválasztva, mint nemzetiségiek, hanem mint dolgozók. A tanácselnök, elnökhelyettes, de a többi tanács dolgozója is, beszélik az illető nemzetiségi nyelvet. Ha valaki jön hozzájuk, s saját anyanyelvén beszél, megértik, és azt nem kifogásolják. Mikor néhány nemzetiségi dolgozóval beszélgetve kérdeztem tőlük, hogy nekik nincs-e valami kifogásuk, nem kellene-e a nemzetiségi kérdésükkel jobban foglalkozni, az volt a válasz, hogy nem. Ők magyarok, s így törődnek velük. De emellett szabadon nyilatkozhatnak meg nemzetiségi nyelven és módon is.