Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

tánccsoportját messze vidéken ismerik. Az Alsószölnökön élő délszláv nép­szokásokról, a rönkhúzásról nemrég film is készült. Horvát és szlovén lakos­ságú községeink szinte teljes egészükben élik nemzeti kultúrájukat. Megyénk valamennyi nemzetiségi községében van népkönyvtár. Forgalmuk átlagos. Legjobban működik Narda, Pornóapáti, Olmód, Peresznye és Felső­szölnök népkönyvtára. Az olvasók könyvvel való ellátása kielégítő. A délszláv községekben a Nép­művelésügyi Minisztérium és a Délszláv Szövetség ajándékaként délszláv nyelvű könyvek is vannak. Azonban a lakosság nem nagyon olvassa a köny­veket, mert nem érti az irodalmi nyelvet. Vas Megyei Párt VB Agit. Prop. Oszt. MOL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e. - Négyoldalas, géppel írt tisztázat, aláírás nélkül. ' Lásd a 28. dokumentum 1. számú jegyzetét. 2 A mondatot tintával aláhúzták. 3 Ezt és az előző bekezdést tintával kijelölték. 4 A bekezdést tintával kijelölték. 5 A mondatot tintával aláhúzták. 6 A „nevelők felejtik az irodalmi beszédet" szövegrészt tintával aláhúzták. 7 A mondatot tintával aláhúzták. 31. Salgótarján, 1955. november 18. Az MDP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának feljegyzése a nemzetiségek között folyó politikai, oktatási és kulturális munkáról 1 Megyénkben élő nemzetiségiek száma és megoszlása Megyénk minden járásában élnek nemzetiségiek bizonyos számban. A leg­többen mégis a rétsági járásban (a Szlovák Szövetség itt 6 szlovák községet, a Német Szövetség 2 német községet tart nyilván), a balassagyarmati járás­ban (1 nyilvántartott szlovák községe van) és a pásztói járásban (1 szlovák nyilvántartott községgel). Ugyanakkor a salgótarjáni járásban már csak 2 szlovák község van, de ez mégis jelentős, mert szinte ez a két község az (Lucfalva és Sámsonháza), amely legjobban megőrizte szlovák nemzetiségi jellegét. Meg kell jegyezni, hogy a nyilvántartott községek korántsem adják a

Next

/
Oldalképek
Tartalom