Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

az oktatási folyamat szerves részeként való tervezése és mind produktívabb hasznosítása, és javult az idővel való gazdálkodás is. Ezt és az előző bekezdést is kijelölték tintával a margón. „A német nyelvi oktatás" szövegrésztől a „s ez nagymértékben mindkettőnek kedvét szegi" szövegrészig a margón tintával kijelölve, auditív: halláson alapuló 26. Pécs, 1955. november 1. Hajnal Ernő

1 osztályvezető feljegyzése Baranya megye nemzetiségeinek kulturális helyzetéről Megyénk nemzetiségeinek kulturális helyzetével és problémáival való foglalkozást szükségessé teszi népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakasza, valamint megyénk néprajzi és földrajzi helyzete. Pártunk és kormányunk törvényileg (alkotmányban) biztosítja nemzetiségeink politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságát. Nemzetiségeink kultúrájának támogatását államunk tettekkel is igazolta, amikor létrehozta a nemzetiségi iskolákat (Pécsett), amikor nemzetiségi községeinkben az anya-nyelvü oktatást bevezette, amikor sorra alakította és működésüket lehetővé tette a nemzetiségi művészeti csoportokat, amikor létrehozta nemzetiségi kultúrotthonainkat, amikor megjelentette a nemzetiségi sajtót, könyveket, ismeretterjesztő brosúrákat. Kormányunknak még igen sok intézkedését sorolhatnánk, mely nemzetiségeink életét szebbé, jobbá igyekezett tenni. Egyes személyek néha öntudatlanul, az ellenség tudatosan igyekeznek államunk intézkedéseit félremagyarázni. Ebből adódnak a félreértések még ma is. Hányszor találkozunk azzal a megjegyzéssel (különösen a délszláv lakosság körében, Lippón), „ha megváltozik a helyzet, ráfizettek mint a svábok". Igen sokszor a még visszamaradt soviniszta, nacionalista nézettel találkozunk, sokszor hivatalos szerveink részéről is, „magyar kenyeret eszik, beszéljen magyarul", vagy „a magyar kultúra magasabb rendű és fejlettebb", vagy „amíg mi leszünk, lesznek nemzetiségi kultúrotthonok is". Ezek ellen a nacionalista-soviniszta nézetek ellen következetesen kell harcolni, kitartó felvilágosítómunkával küzdeni. Ez a felvilágosítómunka egyik fontos feladata a népművelés dolgozóinak. Megnehezítik nemzetiségeink között végzett kultúrmunkánkat egyes kirívó gazdasági különbségek a nemzeti és magyarlakta községek között. Több délszláv községben nincs még mindig villany, pl. Áta, Szőkéd, Pogány stb. községekben. Több nemzetiségi községünk megközelíthetetlen kövesút hiányában, nem beszélve arról, hogy ez mennyire hátrányos a megye és a járási székhely piaca ellátása szempontjából. Nincs kövesútja pl. Magyarsarlósnak, Lothárdnak, Pécsudvard, Pogány, Kökény stb. nemzetiségi községeinknek.