Kecskeméti testamentumok I. 1655–1767 - Forrásközlemények 4. (Kecskemét, 2002)

1. SZABÓ MIHÁLY TESTAMENTUMA 1655

SÁNDOR ISTVÁN TESTAMENTUMA 1765. május 3. Én, alább is megírt Sándor István, mind hanyatlott időm, mind pedig terhes nyavalyám miatt utolsó végemhez közelítvén, míg ép elmével vagyok, tőlem elmaradandó özvegyem és gyermekeim között világi kevés javaim iránt kívántam rendelést tenni ilyen képpen. Elsőben is néhai Dugár Sára első feleségem allaturája (kivel laktam 21 esztendőkig, és akitől két gyermekeim, úgymint Sándor János fiam és Sándor Erzsébet, Körösi Dajka Jánosné leányom születtek és élnek). Vagyon a kezemnél egy tehén ára 9 florenos. Egy harmadfű üsző ára 6 florenos. Egy ló ára 12 florenos. Négy akó bor ára 4 florenos. Tizenkét véka árpa ára 1 forint 24 krajcár. Egy negyvenkét útből álló szőlő a Körösi út mellet, melyet Sándor János fiamnak és Sándor Erzséber leányomnak adattassanak, és azt egymás között osszák el atyafiságosan. Másodszor. Mostani felségem Gönci Sára allaturája (kitől életben vagyon egy fiam, Sándor István és négy leányom, N.N.). Készpénz 218 forint. Egy tehén tavalyi fiával és egy harmadfű tinó fiával, ezek az én javaimból szakasztassanak ki, és feleségem kezéhez adattassanak. Annak utána Harmadszor. Mivel az én gazdaságom fundamentumát első feleségemmel vetettem meg, és azzal együtt jól fel is állítottam, de e mostanival nem kevesebbet szerzettem, azért ennek a feleségemnek mind a kevés ősi, mind magam keresett javaimból, úgymint készpénzből és juhaimból hagyok nyolcadészt, úgy az házi eszközökből is, az ővele együtt csinált kis házat, a Körösi út mellett lévő magam szerzetté darab szőlő helyett, fiaim közt lejendő békességnek okáért hagyom feleségemnek, a felső szőlőben hazúl felől lévő vér almás egy paszta szőlőt. Boros Istvántól vett veteményes kertnek felét. A Talfáj erdőmből tüzelőnek holtáig hagyok egy darabot Kőrös felől, a hegyhát alatt, melyet kimutatok a fiaim jelenlétekben, holta után pedig fiaimra visszaszálljon. A Varga Bálint malma felének a felét a mellette lévő sajtóval míg a nagyobb két leányim férjhez adatnak, annak utána penig János fiamé légyen, akié azon malomnak a másik fele is lészen, úgy mindazonáltal, hogy akkor e malom fél résziért a házban való jussát János fiam adja az feleségemnek, és úgy az egész malom János fiamé légyen. A háznál levő malmot a mellette levő sajtóval egészen holtáig, ha nevemet viseli, hagyom a feleségemnek, holta után penig István fiamra szálljon. Az öltöző ruhám is felségemé légyen. Negyedszer. Héhai Sándor Márton édes atyámtól reám maradott kevés ősi javaimat, jó lelkemismeretem szerént bocsölöm 200, azaz kétszáz forintra, melyek leányimat fiaimmal együtt egyaránt illetik, de hogy fiaim s leányim között egy atyafiúi szeretet és békesség jobban megmaradjon, oly véggel, hogy az örökségek, juhok, malmok, kert szőlők s egyebek a fiaimé légyenek, hagyok már ki házasított leányomnak az ősi jussával együtt 400, azaz négyszáz forintot. A négy kiházasítatlannak is egynek egynek négy négyszáz Rh. forintot. Házasságokra penig különösen száz száz forintot, e szerént házasítatlan István fiamnak is házasságára 100 fointot. „„,