Tóth Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44-es tanévben - Forrásközlemények 3. (Kecskemét, 1998)

Bevezető

lehetősége olyan csekély, hogy határozott romlás figyelhető meg félévenként. A visszaesés olyan mérvű, hogy akár újra kezdhető lenne az I. osztályos ismeretek alapján... területemen lévő 'B' típusú rendszerben szerzett tapasztalataimat N. Kir. Tanker. Főig. Úrnak is külön felterjesztettem javasolva valamennyi 'C típus felülvizsgálatát. Nemzeti szempontból ezen szisztémában történő oktatást nemhogy kielégítőnek nem tartom, de ott ahol a szülők kifejezetten szeretnék az anyanyelv fokozott ápolását, ott a szülők becsapásának esete forog fenn..." - írta tapasztalatairól a mohácsi kerület nemzetiségi iskolareferense.

19 A 30-as évek elején a szakmai közvélemény - tapasztalatait s az eredményeket figyelembe véve - voksát egyértelműen a B típusú nemzetiségi oktatás továbbfejlesztése mellett tette le. Az új szabályozásra all. 000/1935. M. E. számú rendelettel került sor

20 A Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt kiadott rendelet megszüntette a korábbi A, B, C típusú nemzetiségi iskolák működését és egy ún. egységes rendszert vezetett be. 1 Az új iskolai szabályozás a korábbi B típusú formához állt közel, de némiképp bővítette a kisebbségi nyelven történő oktatás lehetőségét. így azt kiterjesztették azokra a magyar tannyelvű iskolákra is, ahol legalább 20, azonos nemzetiséghez tartozó gyermek szülője, vagy gyámja, kérte annak bevezetését. Nem módosította azonban a rendelet - a korábban már szabályozott választásra jogosultak körét, s az eljárás mikéntjét sem, mint ahogy érinteüenül hagyta a hit- és erkölcstan - mindentől független - anyanyelven történő oktatását is. Érdekessége viszont, hogy a 3.§-a a korábbi C típus fennmaradását is lehetővé tette. Az átszervezési eljárások befejezését az 1938/39. tanév megkezdéséig írta elő. Az egységes rendszer zökkenőmentes bevezetését az alaprendelet és a végrehajtási utasítás mellett, még számos, részkérdéseket - így a szülői értekezletek összehívását, az óra- és tanterv összeállítását - szabályozó kiegészítő rendelet szolgálta. Az egységes rendszer gyors, és hatékony bevezetésének a megfelelő nyelvtudással rendelkező tanítók hiánya továbbra is az egyik fő akadálya volt. Különösen erős nyomás bontakozott ki - Németország hatékony támogatásával - a hazai németek részéről. A jogos, és erőteljes német követelésnek engedve a magyar kormány 1936. december 8-án ígéretet tett Mackensen követnek arra, hogy lényegesen kibővítik a meglévő átképző tanfolyamok rendszerét. Lehetőséget látott egy külön intézmény felállítására is, ahol a nemzetiségi iskolák leendő tanítóit - egy hat hónapos tanfolyam keretében - képeznék. Mindez természetesen nem elégítette ki a német fél igényeit. Újabb tárgyalásokat követően, 1937. augusztus 23-án adta ki 19 Szita, 1986. 622. 20 Magyarországi Rendeletek Tára, 1935. (69. évf.) 1432-1433. 21 Az "anyanyelvi és szülőföld ismereti tantárgyak (anyanyelvi beszéd- és értelemgyakorlat és ennek keretében a szülőföld ismerete, olvasás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázat, ének), valamint a számtani, természeti és gazdasági ismeretek (számolás, és mérés, természetrajz, természettan és vegytan, gazdaságtan és háztartástan, egészségtan, rajz és kézimunka) oktatása a tanuló anyanyelvén", míg "a magyar nyelvi és nemzetismereti tantárgyak (magyar beszéd és értelemgyakorlat, olvasás, és olvasmánytárgyalás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázatok, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, ének,) valamint a testnevelés oktatása magyar nyelven történik." - 11.000/1935. M. E. sz. rendelet 1. §. 3. bek.