Tóth Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44-es tanévben - Forrásközlemények 3. (Kecskemét, 1998)
Bevezető
a vallás- és közoktatásügyi miniszter 18 696/1937. ein. sz. rendeletét "az egyéves német nyelvi tanítói továbbképző tanfolyam felállításáról". 22 Annak érdekében, hogy a "német nyelv ismeretéhez kötött tanítói állások betöltésénél kellő számban álljanak rendelkezésre megfelelően képzett tanítók. E célból annak a képzettségnek a kiegészítésére, amely a tanító/nő/képző intézetekben működő német nyelvű előkészítő tanfolyamokon szerezhető meg, az 1937-38. iskolai évtől kezdve Budapesten egy tanévre terjedő tanítói továbbképző tanfolyamot állítok fel. Ez a tanfolyam a szükségeshez képest állandóan, vagy csak időszakonként működik. A tanfolyamra a szükséges létszámban olyan állástalan okleveles tanítók, tanítónők vétetnek fel, akik a német nyelvű tanításra való képesítést már megszerezték, esetleg ennek a képesítésnek a hiányában olyan állástalan oki. tanítók és tanítónők, akik a sikeres továbbképzéshez kellő alapul szolgáló nyelvkészséggel rendelkeznek." 23 Azt, hogy az egységes rendszer bevezetése vontatottan haladt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 760/1936. elnöki számú rendelete, amit a Hivatalos Közlönyben is közzé tett, gyakorlatilag megismétli az 1935. évi végrehajtási utasítást. Nyomatékosan felhívja a tankerületi főigazgatók, valamint a tanfelügyelőségek figyelmét arra, hogy az egyes iskolák átszervezéséről felvett jegyzőkönyveket 1938. január 31-ig kötelesek felterjeszteni. Újdonsága a rendeletnek, hogy az egyházmegyei főhatóságok számára nyilvános felhívást fogalmazott meg. E szerint "fend rendeletemet azzal a kérelemmel van szerencsém nagybecsű tudomására hozni, hogy a bölcs főhatósága alatt működő érdekelt népiskolákra nézve hasonló módon intézkedni méltóztassék." 24 Az ismételt, nyomatékos felhívás azonban szintén nem járt az elvárható eredménnyel. A minisztériumba viszonylag kis számban felterjesztett jegyzökönyvek nem csak azt jelezték, hogy az átszervezések lassúsága veszélyezteti - az 1938/39-es tanévben - az egységes rendszer bevezethetőségét, de számos értelmezési gondra, a helyi tanügyi hatóságok szakszerűtlen eljárására is fölhívták a figyelmet. Ezért a miniszter az eljárás vitás kérdéseinek tisztázása érdekében, a miniszterelnökkel egyetértésben 1937. december 15-én újabb rendeletet adott ki. 25 Ebben leszögezte, "azt látom, hogy az egyes iskolai helyi hatóságok nincsenek tisztában a határozat meghozatala körül felmerülő teendőikkel". Jogtalannak nevezte a helyi iskolai hatóságoknak az érintett szülők beadványait "illetéktelen beavatkozásnak" tekintő, vagy "minden komoly alapot nélkülöző" minősítését, ami alapján aztán a dönteni hivatott felettes hatósághoz sem terjesztik fel a beadványokat. Ismételten felszólítja a helyi iskolai hatóságokat a szakszerű és jogszerű eljárásra, a határidők pontos betartására. Megismétli a rendelet az egyházi főhatóságoknak címezve, hogy az általuk fenntartott népiskolákban ők is hasonló módon járjanak el. A katolikus egyház vezetői ugyan az 1937. március 17-én megtartott püspökkari konferencián ismételten leszögezték, hogy "a kisebbségi iskolák tanítási nyelvének megállapításánál a szülők akarata tiszteletben tartandó", ugyanakkor sérelmesnek tartották az államnak iskolai autonómiájukba való beavatkozását, és ismételten leszögezték, hogy "a vonatkozó rendeletek ne csak a katolikus, hanem ~ Donath, 1997. 30. 13 Donath, 1997. 30. 14 760/1936. VKM. ein. rendelet. In.: Hivatalos Közlöny, 7. sz. 107-108. 15 115.085/1937. IX. sz. rendelet. In.: Hivatalos Közlöny, 24. sz. 289-290.
