A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)
BEVEZETŐ
következetesen jártak el mind a szövegek kimásolásában mind a jelzetek rögzítésében. 18 A több mint félezer határozatból, rendeletből, tájékoztatásból és levélből álló közlésre szánt anyag belső szerkezetének kialakításánál meghatározó szempont az időrend volt. Az adott szövegrészek ily módon a város történetének folyamatát leginkább tudják követni, és az eltérő feljegyzési technikák, módok, esetleges pontatlanságok, hiányosságok ellenére is mind forrásértékük megőrzésére, mind a belső tájékozódás biztosítására, gyorsítására ez az eljárás volt a leginkább mebízható. Olyan szövegrészeket, amelyeknek legalább a keletkezési éve nem volt egyértelműen megállapítható, cészerűnek látszott mellőzni. Ezek száma igen csekély volt. Szerencsére az egyes évek eseményeire vonatkozóan több, vagy akár több tucat feljegyzés is összegyűlt. Amennyiben lehetséges volt, a pontosabb dátumok alapján állítottuk össze a sorrendet. Tekintettel arra, hogy a kigyújtok, a másolók nemcsak a forrás származásának idejét, hanem a jegyzőkönyvek lapjait is rögzítették, a hónapok, illetve napok ismerete nélkül is lehetőség nyilt a sorrendiség egyfajta követésére. E téren viszont már jelentkeztek bizonytalanságok, és éppen ezért néhány esetben nem lehetett egy meghatározott éven belül a sorrendiséget teljes pontossággal megállapítani, de az esetek aránytalan nagy részében igen jó támpontnak bizonyultak a jegyzőkönyvek oldalszámai. Abban a néhány esetben, amikor az egyes éveken belül sem az időpont, sem az oldalszám nem lelhető fel, a szöveg az adott év legvégére került. Csak tlornyik János feljegyzései esetén kellett ettől az eljárástól néhány esetben eltekintenünk, mivel igen fontos kritikai észrevételei, az idézett forrással kapcsolatos megyjegyzései egymástól távol lévő lapokra is utalnak, és a szöveg érthetőségének, az igen hasznos megjegyzések felhasználhatóságának megőrzése érdekében sem lett volna célszerű a jeles történész jegyzeteit lapszámok szerint szétszabdalni. Tekintettel arra, hogy Hornyik feljegyzései a tematikus kigyűjtés miatt sem választhatók oly formában szét mint az anyag aránytalanul nagy részében, ezeknél nem követtük mindenben a kötet többi részében érvényesülő tipográfiai formát. Az egyes forrásrészek közlésekor tehát az alábbi eljárást követtük. Minden különálló résznél fel van tüntetve a keletkezés (megállapítható) időpontja, a tanácsi jegyzőkönyv (Tjk), illetve a büntetőjegyzőköny (Bjk) évköre, az essetleges kötetszám, és az oldalszám. Ezt követően rögzítettük a kijegyző, illetve a másoló személyére illetve a szöveg helyére vonatkozó jelzéseket. Miként utaltunk már rá, 1810-től a jegyzőkönyvi másodpéldányok lényegében teljes értékűen helyettesítik az eredeti példányokat. 18 A Katona József Múzeumban őrzött, Szabó Kálmán hagyatékából kikerült szövegek jelzete a köteten belül a következő: Sz. K. h. A tematikusán rendezett anyag pontosabb jelölésétől eltekintettünk, mivel a különféle sallangoktól, hivatalos formuláktól mentes, lerövidített szöveg tartalma erre úgyis tájékoztatásul szolgál.
