Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

Összefoglalók

ÖSSZEFOGLALÓK

természetrajz. A tízhónapos tanév október elejétől a következő év július végéig vagy augusztus közepéig tartott, benne két hét húsvéti és két hét aratási szünettel, valamint két „vizsgálattal”.

A tanítás színvonalának összehasonlítására - adatok híján - nincs lehetőség. Az iskolákat fenntartó egyházközségek közül - az épületek állaga, az egy iskolára, illetve egy tanítóra jutó tanulólétszám alapján - a református és az izraelita iskolák jobb, a katolikusok és az evangélikusok gyengébb helyzetben voltak, ami megfelelt a helyi egyházak anyagi potenciáljának is. Az 1770/71-es iskolai felméréshez képest az akkori Pest-Pilis településein 1860-ban felénél több iskolában, negyedfélszer annyi tanító oktatott több mint hatszor annyi tanulót.

Kőfalviné Ónodi Márta

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI ISKOLANŐVÉREK OKTATÁSI ÉS OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE 1860-1948

A tanulmány áttekinti a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata terjeszkedésének különböző aspektusait, az 1860-as letelepedéstől kezdődően az általuk vezetett oktatási intézmények államosításáig. Bemutatja a társulat által működtetett oktatási intézmény- és feladattípusokat, hangsúlyozva az innovatív újításokat. Érzékelteti a társulat azon tagjainak munkáját is, akik nem tanítással, neveléssel foglalkoztak.

Kemény János

A KECSKEMÉTI KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

A tanulmány röviden szól az iskola jogelődjéről, az 1857-1861 között működött régi városi alreáliskoláról. Részletezi az új alreáliskola megalakulásának körülményeit, említést tesz annak szervezetéről, az oktatott elméleti és gya470