Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

Összefoglalók

I

Szabó Attila

PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN

Magyarországon az 1770/71-es népiskolai összeírás után kilencven évvel, 1860-ban került sor — országos településstatisztikai leírás keretében — az elemi iskolák legfontosabb adatainak rögzítésére. A Pest-Solt megye területén csaknem hiánytalanul fennmaradt levéltári forrás lehetőséget nyújt 43 település 1860. évi elemi szintű közoktatási állapotának vizsgálatára. A népiskolák működését Mária Terézia tanügyi rendelete (1777) után a mindenkori kormányzat több jogszabállyal szabályozta. Az 1858. évi kultuszminisztériumi rendelet előírta, hogy 6 és 12 év közötti tankötelezettséggel, legalább a legalsó szintű, ún. négyosztályos alelemi népiskola működjön Magyarország minden településén.

A tárgyalt 43 településen összesen 71, a katolikus, a református, az evangélikus, az ortodox és az izraelita egyházak által fenntartott tanintézmény működött, ahol a felekezethez tartozók nyelvén folyt a tanítás. Az iskolafenntartási költségeket „évenkénti egyházi költség” cím alatt kivetett egyházi adóval fedezték, de felhasználták a hívek „kegyes” adakozásait is. A felügyeletet a helybeli lelkészek és esperesek, valamint az egyházi iskolafelügyelői bizottmányok végezték. Egy-egy tanító keze alá - a mai viszonyokhoz mérve - óriási gyermeklétszámú (általában osztatlan) osztályok tartoztak. A 71 iskolában összesen 212 tanító oktatott, egy tanítóra átlagban 112 tanuló jutott. A tanító bérezése - a kor gyakorlatának megfelelően - többnyire természetben történt.

Az iskolai épületek zömében oktatás céljára készültek, tanterembérlés csak néhány szegényebb helyen fordult elő. A nagyobb iskolák esetében a tanulók csoportszervezésénél elsődleges szempontnak a nemek szerinti elkülönítés szolgált. A gyermekek életkora csupán az ezt követő csoporttagolási lehetőség volt. A tanteremben a felszerelést „számoló s betütáblák”, valamint térképek jelentették. A fiúk és a lányok oktatásánál a sok hasonlóság mellett néhány kisebb eltérés is akadt, de az olvasás, írás, ének és ima általános mindennapi foglalatosság volt, valamint minden évben tanultak vallástant, nyelvgyakorlatot és számolást. Mindkét nembeliek tanulmányozták a természettant és a földrajzot, de csak a fiúk tanrendjében szerepelt történelem és_______________________________________________________________________ÖSSZEFOGLALÓK

469